2019. március 27.-én került megrendezésre a II. Agribusiness konferencia Budapesten, a Grupama Arénában. Az esemény különlegessége, hogy ezt nem egy cég, nem állami intézmény, hanem FIATALOK szervezték. A Corvinus Agribusiness csapatának meghívásának eleget téve hozzávetőleg 200 fő jelent meg. Az esemény fényét tovább emelte, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter volt a fővédnök, valamint az Agrármarketing Centrum szerepelt kiemelt partnerként. Cikksorozatunkban a konferencia előadásait, kerekasztal beszélgetését foglaljuk össze röviden.
Az esemény központjában a generációváltás, az agrárdigitalizáció és a fiatalok álltak. A fiatalokat a mezőgazdaságba egyértelműen az IT-n keresztül lehet leginkább bevonzani. Mára már az idősebb generáció sem tudja elképzelni mindennapi életét az okostelefonja nélkül. Így jutott el a konferenciára a FARMDOK nevű applikáció, amely a 2018-as hannoveri Agritechnika kiállítás legjobb applikáció címét megnyerte. A fiatalságnak a Karintia Kft. fejlesztési vezetője Kőrösi Tibor mutatta be az applikációjukat.
Az egész történet úgy indult, hogy azt látták, hogy óriási a zaj a mezőgazdaságban a precíziós gazdálkodás területével kapcsolatban. Annyi fogalom, újdonság, technikai forma van mára már jelen, hogy nehéz az egyszerű gazdának eligazodnia benne. Így igen bonyolult meghatározni, azt hogy ez a fogalom, hogy precíziós mezőgazdaság, mit is jelent. Már nagyapáink idejében is végeztek ilyet, hiszen egy jól vezetett gazdasági számadás is kiváló tanácsadója lehetett az embernek amikor a következő évi tervet akarta összeállítani. A precíziós gazdálkodás alapja tehát a pontos feljegyzés. Itt jön képbe a FARMDOK, ami egy digitális eszköz, amely agrotechnikai műveletek feljegyzésére és tervezésére szolgál, jelen időben.
A FARMDOK egy alsó-ausztriai
Agrotechnikai startup-vállalat, tehát gyakorló gazdák fejlesztették ki, ami
talán sikerének egyik kulcsa is. Több
eseményen is díjazták az applikációt, így az AgroMash expon is. Mára már több
mint 6 országban elérhető és a letöltések száma közel az 50.000-hez.
Hogyan segíti a gazdákat ez az elismert applikáció?
Ahogy korábban említésre került, ma már senki, még a traktorosok sem mennek sehova okostelefonjaik nélkül. A gazdáknak, annak érdekében, hogy javíthassanak hatékonyságukon adatokra van szükségük. Ezt a két tényezőt egyesíti az applikáció, ugyanis itt mindenki könnyen és egyszerűen képes dokumentálni a műveleteit pár kattintással. A nagyon bonyolult és gyors világunkban szükség van egy egyszerű könnyen kezelhető, különösebb oktatás nélkül használható termékre, ami a mezőgazdasági tevékenységeinket képes rögzíteni. Ami még nagyon fontos, hogy traktorfüggetlen és nincs szükség másra csak a traktoros okostelefonjára. Nem kell hozzá folyamatos internetkapcsolat, amint a felhasználó újra wifi közelben lesz automatikusan feltölti az adatokat a számítógépre. Könnyen ki lehet választani a területeket, a műveleteket és magát a szert is. Ma már mindent el tud az applikációban intézni a felhasználó az újításának köszönhetően a hüvelykujjával.
Az így nyert adatokból aztán később
egy kattintással riportok készíthetők, és hamar ki lehet elemezni adott
helyzeteket. Készíthetők különböző feljegyzések akár vadkárról, akár betegségekről
is.
Összegezve tehát, fontos a mai világunkban, hogy a rengeteg zajból meghalljuk azokat a hangokat, amik nekünk fontosok és nekünk igazán számítanak. A készülékek és a technika egyre bonyolultabb lesz, ezért szükség van olyan applikációkra, eszközökre, amik leegyszerűsítik életünket és mindenki tudja ezeket használni. A digitalizációt senki nem kerülheti el még a mezőgazdaságban dolgozók sem. B
2019. március 27.-én került megrendezésre a II. Agribusiness konferencia Budapesten, a Grupama Arénában. Az esemény különlegessége, hogy ezt nem egy cég, nem állami intézmény, hanem FIATALOK szervezték. A Corvinus Agribusiness csapatának meghívásának eleget téve hozzávetőleg 200 fő jelent meg. Az esemény fényét tovább emelte, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter volt a fővédnök, valamint az Agrármarketing Centrum szerepelt kiemelt partnerként. Cikksorozatunkban a konferencia előadásait, kerekasztal beszélgetését foglaljuk össze röviden.
Hogyan tehetjük vonzóvá az agráriumot a fiatalok körében? Mivel lehet motiválni őket? Milyen elvárásai vannak a vállalatok vezetőinek a fiatal agrárszakemberekkel szemben? A mezőgazdaság jelentős változásokon megy keresztül, és a siker egyik kulcstényezője a fiatalok szerepvállalása az iparágban, így ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Corvinus Agribusiness által megrendezett Agribusiness Konferencián. A kerekasztal-beszélgetésben részt vett Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője, Kövesdi László, a Dorker Kft. tulajdonosa, Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. ügyvezetője és Huszthy Balázs, a Szent István Egyetem projektmenedzsere, moderátorként pedig diákszervezetünk alelnöke, Borda Áron működött közre a beszélgetés lebonyolításában.
Soft skillek – talán meglepően
hangozhat, de minden résztvevő egyhangúlag és elsők közt emelte ki ezen
tulajdonságok fontosságát. Bene Zoltán megfogalmazása szerint munkavállaló
keresésekor hosszú távon jobban megéri elsődlegesen „embert keresni, mint
szakembert”, természetesen az alapvető tárgyi tudás és képzettség megléte
mellett, melyek a későbbiekben könnyebben továbbfejleszthetők. És hogy milyen emberi
tulajdonságokra gondoltak, melyek sikeressé tehetik a munkavállalókat a cégnél?
Alázat, lojalitás, türelem, ambíció, kreativitás. A mai, változásokkal teli,
felgyorsult szakmai és piaci életben – gondoljunk csak az agrárdigitalizációra,
a precíziós gazdálkodásra, a különböző modern technológiák egyre szélesebb
körben való alkalmazására – elengedhetetlen a tanulni akarás, az új dolgok
megismerésére és elsajátítására való törekvés, a kihívások keresése és egyfajta
projektalapú gondolkodásmód. Ezeken felül itt is előnyt jelent az informatikai
tudás, a kommunikációs készség és az idegennyelv-ismeret.
Vállalati részről felértékelődött
az employer branding szerepe. Olyan munkakörnyezet kialakítása a cél, amely
vonzó a fiatalok számára, és amely az ágazatban tudja tartani a fiatalokat,
hiszen nagy problémát jelent, hogy gyakran egyből az egyetem után más iparágban
helyezkednek el a friss agrárdiplomások. Motiválni kell tehát az ifjúságot,
megszólítani őket és megmutatni nekik, milyen széleskörű karrierlehetőségek
állnak előttük az agráriumban. Erre a célra több kampány is létrejött, például
a nagy sikerrel startoló és a jövőben egyre szélesebb spektrumú Agrovirtus. A
vállalatoknál a fiatalos légkör, a folyamatos megújulás úgy mint az innovatív
technológiák átvételével, a kihívások biztosítása tudja leginkább motiválni a fiatalokat. Fontos, hogy azt érezzék, van
lehetőségük a további fejlődésre, az ötleteiket számba veszik, munkájukat
értékelik és megbecsült tagjai a vállalati közösségnek, ahol nem elsősorban
beosztottként, hanem kollégaként tekintenek rájuk. Egy jó cégvezetőnek bizonyos
mértékig pszichológusnak is kell lennie, aki odafigyel kollégái problémáira,
megpróbálja a stresszhelyzeteket megoldani, és különböző csapatépítő események
szervezésével járul hozzá a jó munkaközösség kialakításához. Kövesdi László
kiemelte, hogy a versenyképes fizetés biztosítása alapvető szükség vidéken is,
de hosszú távon nem lehet kizárólag a jövedelemmel motiválni.
A mezőgazdaság jövője
szempontjából sok kihívással nézünk szembe, melyek egyben lehetőségeket is
jelentenek, a siker érdekében pedig élni kell ezekkel. Huszthy Balázs elengedhetetlennek
véli, hogy az egyetemi oktatás lekövesse a dinamikusan fejlődő piacot, ehhez
azonban ágazati és mezőgazdasági ágazatokon is túlmutató, például az IT
szektorral való összefogás szükséges a különböző cégek, intézmények, iskolák között.
Az agrárium területén működő közép- és felsőfokú oktatási intézményeknek a
vállalatok által is megkívánt, korszerű képesítést kell megadniuk a
fiataloknak, mivel egyre nagyobb a hiány a magasabb szakmai tudást igénylő területeken,
mint például a mezőgazdasági gépekkel, vetőmagokkal, növényvédelemmel
foglalkozó szakmákban. Még több diplomás agrárszakember kell a mezőgazdaság
megújításához, hiszen mezőgazdaságra egészen biztosan szükség lesz a jövőben
is. Biztos alapul szolgál, megéri tehát támogatni és befektetni ebbe az
ágazatba. Seiwerth Anna még annyival egészítette ki a konklúziót, hogy „csak
jókor essen az eső!”
Morva Tamás – növényvédelmi üzletágvezető, Agrárközösség Kft.
2019. március 27.-én került megrendezésre a II. Agribusiness konferencia Budapesten, a Grupama Arénában. Az esemény különlegessége, hogy ezt nem egy cég, nem állami intézmény, hanem FIATALOK szervezték. A Corvinus Agribusiness csapatának meghívásának eleget téve hozzávetőleg 200 fő jelent meg. Az esemény fényét tovább emelte, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter volt a fővédnök, valamint az Agrármarketing Centrum szerepelt kiemelt partnerként. Cikksorozatunkban a konferencia előadásait, kerekasztal beszélgetését foglaljuk össze röviden.
A 2019-ben 10 éves Agrárközösség Kft. elhozta az Agribusiness konferenciára drónjait. Növényvédelmi üzletág vezetőjük Morva Tamás növényorvos megmutatta a fiatal hallgatóságnak a növényvédelem jövőjét. A mezőgazdaságban egyre jobban terjed a drónok használata, mely elsősorban a precíziós mezőgazdaság térhódításának köszönhető. A termelés során különböző feladatok elvégzésére használhatjuk ezeket az eszközöket. A monitoring drón olcsó technológiának tekinthető. Az egész tábláról egy átfogó állapotfelmérést képes készíteni, méghozzá úgy, hogy minden egyes növényről információt szolgáltat. Ezáltal könnyebben feltérképezhetők a problémás területek, hatékonyabban orvosolhatók a stressztényezők okozta elváltozások. Információt kaphatunk a tábla vegetációs stressz állapotáról, a növényzet klorofil állapotáról és térfogatáról, a növény és talaj kölcsönhatásról is. Ezáltal nyomon tudjuk követni, hogy a talaj tápanyagtartalmát a növények hogyan tudják felhasználni, az egyes foltokban milyen a tápelemek beépülési aránya. A mikrodomborzat megfigyelésére is lehetőséget adnak a drónok, mely a megfelelő vétési irány beállításával az erózió csökkentésében fontos szerepet játszik. Így ez a technológia gyors információszerzésre ad lehetőséget, amely hatékonyan beilleszthető a termelésbe is. Döntés támogató szerepe is van a probléma lokalizálásának segítségével. Sőt a költségcsökkentésben is szerepet játszik, mivel a gyors beavatkozás mellett arról is információt kapunk, hogy hol, milyen mértékben van szükség a beavatkozásra. (Pl.: fejtrágyázás esetén csak a tápanyaghiányos területre kerül nitrogén műtrágya kijuttatásra, vagy napraforgó állományszárítás esetén csak a magas víztartalmú területeteket vontak be a kezelésbe.) Ezzel pedig nem csak a költségek, hanem a környezetterhelés is jelentősen csökkent!
A monitoring
mellett a drónnal való növényvédelmi kezelés is megjelenik, amely a légi
növényvédelem legújabb technológiájának tekinthető. A kijuttatás során
alkalmazott eljárást már régóta használják a növényvédelemben. Ez történhet ULV
(0,1-5l közötti permetlé) és LV (5l-50l közötti permetlé) technológiával. A
repülési magasságot tekintve a növényzet felett közvetlenül 1-1,5 méteren repül
– egyetlen kivétel a repce deszikálás, ahol ez a magasság 2-2,5 m is lehet- a GPS
irányítású drón, mely 5-10 litert képes hektáronként kijuttatni. A hektár
teljesítmény 10-15 hektár/óra közötti tartományba sorolható, míg a permetlé
maximális kapacitása 20 liter. Ez egy 4,5-6,5 méter közötti szórási
szélességgel egészül ki.
A drónos növényvédelem legfontosabb
előnye, hogy a GPS sorvezetés miatt nincs kezeletlen vagy akár kétszer kezelt
terület. Emellett lehetőség van a monitoring drón által felvételezett
foltkezelésre is. További előny, hogy akkor is elvégezhető drónnal a
növényvédelmi munka, ha nem lehet megközelíteni a táblát, vagy túl nagy lenne a
gépek okozta taposási kár. A technológiát már alkalmazzák Amerikában, Kínában
és Svájcban. Hazánkban jelenleg a drónos növényvédelem üzemi körülmények között
nem végezhető, de lassan a végéhez közeledik a szabályozási keretrendszer
kidolgozása. Ez még legalább egy-két évet vesz igénybe, de a példánkat már több
európai ország –pl.: Olaszország, Franciaország- is követi. A drónos
növényvédelem hatékonyságának kulcsa a cseppméretben van, mely alacsony
lémennyiséggel is nagy hatékonyságot képes elérni a cseppek nagy fajlagos
felülete révén.
Légi védekezés során az egyik legnagyobb
problémát az elsodródás okozza. A mechanikus szórófejeknek köszönhetően azonos
méretű permetlé cseppek jönnek létre. Ezáltal a repülési magasság, a repülési
sebesség és a cseppek ülepedésének ismeretével az elsodródást mértékét meg
tudjuk határozni, de ehhez még szükséges a szélsebesség folyamatos mérése is. A
környezeti tényezők változására ezen ismeretekkel a kezelő azonnal tud reagálni,
és tudja módosítani a permetezés paramétereit. Fontos kiemelni a mechanikus és
hidraulikus cseppképzők között különbséget. Hiszen utóbbi esetében a cseppek
mérettartomány belüli hatékonysága 60-75% közzé tehető, amely azt eredményezi,
hogy több vegyszer felhasználására van szükség.
Ezt vizsgáljuk meg egy példán keresztül:
Ha a hidraulikus szórófejek hatékonyságának mértani közepét vesszük az 67,5
%-os hatékonyság. A mechanikus szórófejek hatékonyságát 90%-os hatásfokkal
jellemezhetjük, és 1,5-2 liter/hektár dózisú kezelést alkalmazunk. Akkor a növények
felületére jutó növényvédőszer arány megegyezik, de a kijuttatott
növényvédőszer mennyiség között már jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. Mechanikus
cseppképzés esetében elegendő az alsó dózis kijuttatása hidraulikus
cseppképzéshez viszonyítva. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a mechanikus
cseppképzők magasabb áron szerezhetőek be a hidraulikusokkal szemben.
A permetezés pontossága érdekében a
kezelés előtt egy centiméter pontosságú GPS eszközzel felmérjük a területet. A
kapott koordinátákból egy számítógépes program segítségével megtervezzük a
sorvezetést. Majd a táblára való kiérkezés után a kezelő a szél iránya és
sebessége függvényében beállítja a gép dőlésszögét. Ezután a permetezőgép 3
centiméter pontossággal leköveti az előre megírt útvonalat. Ez pedig még
nagyobb hatékonyságot tesz lehetővé.
Talán a legfontosabb előnye a
technológiának, hogy jelentős környezetkímélő szerepe van. Emellett a
vegyszerköltség csökkentésben is szerepet játszik, a gazdák felől pedig
munkaerőre sincs igény. Nem a talajon közlekedik, így nincs akadály a megközelíthetőségben,
és taposási kárt sem okoz. Kis parcellák is hatékonyan kezelhetők. Az alacsony
repülési magasság miatt nincs számottevő elsodródás. A teljes állománykezelés
mellett foltkezelések alkalmazása is lehetséges. Ezek mellett az egyik
legfontosabb érv, hogy ezzel a technológiával megvalósíthatjuk az integrált
növénytermesztést, hiszen csak ott avatkozunk be, ahol kell. Ezáltal lehetőségünk
van megóvni a környezetet, a termőföldet a jövő generációi számára. Emlékezzünk
erre: „ A termőföldet unokáinktól kaptuk kölcsön!”
2019. március 27.-én került megrendezésre a II. Agribusiness konferencia Budapesten, a Grupama Arénában. Az esemény különlegessége, hogy ezt nem egy cég, nem állami intézmény, hanem FIATALOK szervezték. A Corvinus Agribusiness csapatának meghívásának eleget téve hozzávetőleg 200 fő jelent meg. Az esemény fényét tovább emelte, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter volt a fővédnök, valamint az Agrármarketing Centrum szerepelt kiemelt partnerként. Cikksorozatunkban a konferencia előadásait, kerekasztal beszélgetését foglaljuk össze röviden.
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid a
T-Systems Magyarország Zrt. (TSM) agrobusiness szakértője, a Budapesti Corvinus
Egyetem tanára IT: Közös nyelv az agráriumban címmel tartotta meg beszámolóját
a legújabb mezőgazdasági irányvonalakkal és az erre kínált IT ipari
megoldásokkal kapcsolatban, valamint bemutatta a TSM által fejlesztett
agrárportált.
Az előadás elején a Tanár úr a
közösségek, és a jó kapcsolatok fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy az
agráriumban dolgozók számára mennyire fontos az együttműködés. Erre, s főleg
ezeknek a kapcsolatoknak hiányára kínál megoldást a TSM portálja a TÉKA.
Az agráriumban a gazdasági
növekedési potenciál már nem minden esetben a termelés részleteiben keresendő,
hanem az adatok kezelésében, digitalizálásában. Az agrár digitalizáció alapja
az adatrögzítés, a rendszeres adatfelvétel- hangsúlyozta Mezőszentgyörgyi
Dávid. Az adatok fontosságát az is jelzi, hogy egy 26 milliárd eurós piacot
képviselnek, melynek nagy része még kiaknázatlan. A magas piaci potenciál miatt
a T-Systems Magyarország Zrt. is részt vesz az agrár digitalizációban, szinte
egyedüliként a kizárólag IT-val foglalkozó vállalatok közül.
A Tudás és Érték Alapú Közösségi
Agrárportál azaz a TÉKA felület Közösség
funkcióján keresztül a gazdák csoportokat alkothatnak immár az online térben
is. Itt szűkebb körökbe is szerveződhetnek, mint például „Drón kedvelők
közössége”, s tárgyspecifikusan beszélgethetnek az érdeklődésüknek megfelelő témákról,
valamint a Piactér funkción keresztül adhatják-vehetik áruikat, akár egy drónt
is, vagy eseményeket szervezhetnek, eseményekre hívhatják meg egymást.
A gazdálkodók közösségének nem
csak a tudás megszerzésében, és a kapcsolat-építésben van szerepe, de akár
kedvezőbb feltételekhez juthatnak a „Csoportos tranzakciók” funkciónak
köszönhetően. Mivel a gazdák közösségben komoly erőt képviselnek, kedvezőbb
vételi és eladási árakat tudnak kialkudni a kereskedőkkel, integrátorokkal szemben.
Egy gazdának a mindennapokban
40-50 stakeholderrel kell tartani a kapcsolatot, begyűjtenie az információkat,
és az információkat felhasználva döntéseket hoznia. Az adatközpontúságra épülő
gazdaságokban ahogy Mezőszentgyörgyi Dávid fogalmazott:
„Az adat a legfontosabb mindegy,
hogy az egy traktorból, vagy egy tehénből jön ki.”
Mára már egyértelművé vált, hogy
az adatok felhasználása a legfontosabb egy gazdaság életében, ez képezi ugyanis
a hagyományos, de a precíziós gazdálkodás alapját is. Hiába rendelkezünk a
legmodernebb gépekkel, ha nincs a birtokunkban az információ, amellyel
megfelelően használhatnánk ezeket az eszközöket.
A TSM kutatásai alapján a
gazdálkodókat, és a mezőgazdasággal foglalkozókat hat különböző besorolásba
lehet tenni, ezeket az úgynevezett personákat a következőképpen határozták meg:
Konzervatívok-többgenerációs gazdálkodók, bevett
módszereket alkalmaznak, nem nyitottak a változásokra
Földesurak-többgenerációs nagygazdák,
hagyományos módszereket használnak, de késztetést éreznek az újításra
Közép-„átlagos” gazda közepes méretű
gazdasággal, szeretné növelni gazdaságát, de alapvetően munkaerő és
pénz-hiányban szenved
Szakik-szakemberek, hivatalnokok, stabil
elméleti tudás alapot szolgáltatnak a mezőgazdaság egészének
Innovátorok-kisebb saját gazdasággal rendelkező
személyek, akik nyitottak az új technológiákra, szeretnék megreformálni a
gazdaságukat
Kezdők-jellemzően váratlanul földet örökölt,
vagy a „vidéki idillbe” vágyó, végzettség nélküli laikusok, lelkes kezdők
Vandák-a jövő reménységei, potenciális
utánpótlás a mezőgazdaságban, a Tékát már ismerő, képzésük alatt használó
személyek
Az ábrán a
kutatás további eredményei látszanak, az Innovátorok gazdasági súlya jelentős,
mivel az új technológiát azok használják, akik hatékonyan tudnak termelni.
Továbbá különösen érdemes megfigyelni a Vandák és Konzervatívok közti
különbségeket, valamint a naprakész tudás, és az online közösségi jelenlét
kapcsolatát. A szaktanácsadók is rendkívül fontos részét képzik a termelésnek,
ők tájékoztatják naprakészen az agrár-társadalmat.
Az ábrán megfigyelhető, hogy az agrárium jelentős hányada nem az agrár-termeléshez köthető, ez meglátszik abban is, hogy az agrobusiness kiteszi a GDP 13%-át, míg az agrártermelés csak 3%-ra tehető. Fontos belátni, hogy a startupoknak egyre nagyobb jelentősége van a mezőgazdaságban is, Izraelben külön államilag finanszíroznak körülbelül 1000 startupot. A gazdálkodók közösségének ereje van, ha szakmai és területi alapon csoportokba szerveződnek, akkor a beszerzéseknél és értékesítéseknél kedvezőbb feltételeket harcolhatnak ki maguknak.
A TÉKÁ-ban megjelennek
különböző digitális agrár-szolgáltatások. Ezek közé tartozik a lokalizált
időjárási rendszer, telephelyekre meghatározva, teljesen helyspecifikusan képes
információt nyújtani a várható, és jelenlegi időjárásról, ez a funkció az
Országos Meterológiai Szolgálattal együtt dolgozva került kifejlesztésre.
Továbbá integrálásra kerül az Agrovir vállalat-irányítási rendszer
kistermelőkre optimalizálva, tartalmazni fogja főbb funkcióként az
NDVI-rendszert, mellyel ellenőrizni lehet a vegetáció minőségét,
figyelmeztetéseket küld, és műholdas monitoringra is alkalmas.
A TSM-nek ezen
felül még számos agrár-innovációs megoldása van, ezek közül a főbb újítások, a
sertésmegfigyelő rendszer a Serket. A Serket figyeli az állatok mozgását,
méretét és ezek alapján meg tudja különböztetni őket, valamint testhőjük
alapján képes jelezni az állatok esetleges megbetegedését. Az ilyen megoldások
közé tartozik még bendő szonda, amely 10 percenként ad le jelzéseket, a bendő
pH-járól, hőmérsékletéről és egyéb értékeiről. Az Agroninjaval közösen
fejlesztett okosmérleggel az okostelefonjuk segítségével mérhetik le a gazdák a
marhákat, ezzel csökkentve az állatokat érő stresszhatásokat.
Mivel még a
legfelkészültebb gazdáknak is jól jön a segítség, például az uniós támogatások
területe igényel némi tudást, ami a TÉKA-n könnyen megszerezhető, a Tudástáron
a felhasználó elemzéseket olvashat, a Fórumon beszélgethet a gazdatársakkal,
vagy a Kérdések funkción keresztül saját kérdést fogalmazhat meg. Vannak azonban
olyan egyedi esetek, amikor szaktanácsadó bevonása szükséges, a TÉKA hitelesített
szakértői néhány kattintással könnyen elérhetőek, velük azonnali beszélgetés
kezdeményezhető, a hasznos információk mellett dokumentumok cseréjére is
lehetőség van A LiveAssist videóhívással pedig élőben is tisztázhatók a
részletek, legyen szó növényvédelmi kérdésekről, pályázatokról vagy bármiről,
ami a gazdákat segíti a gazdaságban, vagy akár menet közben is. A LiveAssist
működését segíti a Telekom 99%-os 4G lefedettsége, ez már működik a banki
szektorban, és onnan került átemelésre a TÉKÁ-ba mint már egy kipróbált, jól
működő megoldás. A LiveAssist-tal a szakértők akkor és ott segítenek, amikor
kell, ez adja a funkció lényegét.
Összességében
egy rendkívül részletes és érdekes előadást halhattunk, amelyet ezúton is
hálásan köszönünk Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid Tanár úrnak.
Napjainkban az agrárium, köztük a magyar agrárszektor is jelentős változásokon megy keresztül. Ezen forradalmi változások mellett Magyarország legnagyobb egyetemközi agrár-diákszervezete sem mehet el szótlanul, tétlenül. Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok új ötletekkel, megoldásokkal kapcsolódjanak az agráriumba. Így a 2019-es év első előadása egy ag-tech startupról szólt, amivel hallgatóságunk betekintést nyerhetett a bedrock történetébe. Mindemellett az előadás sokaknak bátorítást, és ötleteket is adott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és Design Terminal által szervezett Agrotech Hacathon-ra.
Az program számos szempontból formabontó volt. A Corvinus Agribusiness történetében először előadónk egy tagtársunk, Szűcs Endre volt. Aki egy lebilincselő előadás keretében mutatta be startup-jának céljait, misszióját, és történetét a stratégiaalkotás lépésein végigvezetve.
1.
kép Endre előadása és az első zöldség
Endre megosztotta velünk személyes misszióját is amit TDK kutatási témája
és számos negatív hazai és tengerentúli tapasztalat ihletet: „Egy olyan világban szeretnék élni, ahol a saláta amit megeszek nem utazik többet mint
én! “
Ezért született a bedrock.farm ami beltéri keretek között zöldség termesztéssel
és szolgáltatással foglalkozó startup.
A bedrock.farm csapata új
területeket akar nyitni az agráriumban. Mind a fizikális térben, mind pedig
a lehetőségek terén, a városi fiatalok számára, akik arról álmodnak, hogy
egyszer ők is termelők lehetnek. Automatizált rendszerek és a fejlődő szenzor-
technológia segítségével, el szeretnék érni, hogy akár egy a budapesti
betondzsungelben nevelkedett fiatal is tudjon a kiskörúton belülről is nyomon
követhető módon, prémium minőségű zöldséget termelni, megfelelve az
élelmiszerlánc biztonsági követelményeknek. Minimális tudás és munka befektetés
mellett a zöldségek eladásából származó profitból ezen “kistermelők” is
részesülnek. A bedrock.farm pedig egy prémium minőséget forgalmazó,
hiperlokális, decentralizált termelői közösséggé válna. Így bárki egyenlő
esélyekkel szállhatna be az élelmiszer termelésbe, ami jelenleg hatalmas méretű
tőkét igényel, mint tudás, mint materiális oldalról.
Sokakban felmerült az előadás közepette, ha valakinek van egy ilyen kiforrott
ötlete azt miért osztja meg másokkal? Nem fél, hogy valaki ellopja az ötletét
és megelőzi őt a piacon? Endre erre is válaszolt: “- Az ötlet csak 5%-a
sikernek a maradék 95% a megvalósításon és fogyasztókhoz való eljutatáson
múlik”. Majd megmutatta, hogy az elmúlt hónapokban számos kísérlet és
prototípus fulladt kudarcba, mire az első, előadásra is behozott termék
prototípus elkészült.
2. kép Eszközök bemutatása
A Corvinus Agribusiness-nél hisszük, hogy az agráriumért érdeklődő egyetemistáknak, egy platformot tudunk biztosítani, ahol a szakmai fejlődés mellett megismerhetik egymást és a későbbiekben akár közös projekteket is indíthatnak. Erre jó példa a bedrock.farm-is.
Óriási megtiszteltetés számunkra, hogy a legnagyobb hazai precíziós gazdálkodással kapcsolatos kiállítás szakmai partnere lehet a Corvinus Agribusiness. Világszínvonalú kiállítás lesz február 19-20-án Budapesten, ahol a hazai agrárium modern oldalába, jövőjébe nyerhetünk bepillantást. A konferencián szerzett tapasztalatainkról is beszámolunk a későbbiekben!
Az agrárvilágban az év eleje, a január mindig az AGROmashről szól. Az ország legnagyobb mezőgazdasági gépkiállítása minden évben több ezer embert mozgat meg, így mi sem maradhattunk otthon.
Nagyon hálásak vagyunk partnerünknek, a DORKER Kft.-nek az ingyenes belépőkért.
Ez a kiállítás nem csupán a gépekről szól, ilyenkor számos konferenciát, partnertalálkozót rendeznek.
Részt vettünk a Magyar Mezőgazdaság jubileumi, 10. Agrármarketing és médianapján, melynek címe: „Nem lehet nem kommunikálni”. Maga a kiadó, régi partnerünk. A karácsonyi lapban is jelent meg rólunk egy cikk. Amit innen magunkkal tudtunk vinni, nem más, mint az, hogy a világ felfoghatatlan mértékben változik. A fiatalok elérése kulcsfontosságú lesz az agrárium jövőjét illetően, valamint magának a lapcsoportnak az életében is. Külön vendégként adott elő Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum igazgatója. Korábban az ő meghívására vettünk részt konferenciájukon. Előadása után a közönség kérdései közül az egyik arra vonatkozott, hogy az Agrármarketing Centrum (AMC) miként szólítja meg a fiatalokat. Ennél a pontnál büszkén húzhattuk ki magunkat, hiszen Péter külön kiemelte diákszervezetünket, mint élő példát a lelkes megszólított fiatalokra.
A második napon, január 24-én 3 fővel képviseltettük a CA-t az Agrovirtus workshopján. A verseny legjobb 15 csapatával töltöttünk el egy délelőttöt. A jelen levő, közel ötven diákot 5-6 fős csapatokba osztották, véletlenszerűen. Minden csapat kapott egy-egy segítőt, aki vagy egy kísérő tanár volt, vagy egy Agrovires munkatárs. A feladat az volt, hogy minden csapat kapott egy gazdaságot a hozzá tartozó irányító személlyel. Ennek az illetőnek kellett elkészíteni egy olyan dashboardot, melyen a lehető leglényegesebb és legfontosabb információk szerepelnek. Olyanok, amelyek segítségével hatékonyan lehet szervezni a gazdaság mindennapjait. Egy óra ötletelés és rajzolás után minden csapat három percben tudta bemutatni a szakmai zsűrinek, hogy mire jutott. A zsűrit Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid (T-Systems), Maróti Miklós (Agrovir ügyvezető), valamint Kovács Zsolt (NAK) alkotta.
A diákszervezet igazán szépen szerepelt, hiszen a három résztvevő tagunk két csapatba került, és e két csapat holtversenyben az első helyen végzett. Feladták a leckét a zsűrinek, hiszen csak egy győztes lehetett. Hosszas tanakodás után titkárunk, Balázs Bence csapata végzett az élen, és így Németh Szabolcs és Borda Áron csapata a második hellyel kellett, hogy beérjék.
A nap itt nem ért véget, hiszen másik agrár médiapartnerünk, az Agroinform konferenciáján vettünk részt, melynek címe: „Mi terem a neten?”. A portál múltján és jövőjén kívül érdekes tapasztalatokkal gazdagodtunk, melyekből tanulva a diákszervezet marketingjének hatékonysága emelkedhet. A konferenciát egy tartalmas kerekasztal beszélgetés tette teljessé.
A gépkiállítást körbejárva ámultunk és bámultunk, milyen modern eszközök állnak ma már a gazdák rendelkezésére. Félelmetes, már-már felfoghatatlan tempóban fejlődik és digitalizálódik a mezőgazdaság.
A kiállítása nagyszerű lehetőséget jelentett a diákszervezet tagjai számára a tapasztalatszerzésen túl a partnerekkel való találkozóra. Most előre elmondható, hogy nagy erőkkel szervezzük a 2019-es AGRIBUSINESS konferenciát. A konkrétumokról később fogunk tájékoztatást adni, de egy valami biztos: Ez lesz az ország legnagyobb, diákok által szervezett agrárgazdasági konferenciája.
Diákszervezetünk kiemelten lényegesnek tartja, hogy minél több fiatal válassza az agrárszakmát. Ne legyünk azért ennyire mohók, már az is elég lenne, ha többen megismernék, hogy mit is jelent igazából az agrárium. Ennek okán, ha a szervezet valamelyik tagját megkérik, hogy menjen vissza korábbi iskolájába mesélni arról, hogy most mit is csinál az egyetem alatt akkor a meghívásnak örömmel teszünk eleget. Borda Áron, a szervezet agrárszakmáért felelős alelnöke a Szentendrei Református Gimnáziumba látogatott vissza korábbi tanárai meghívására, hogy a pályaorientációs napon kicsit beszéljen az agráriumról.
Szinte alap tézisként beszélhetünk arról, hogy a mai világban sajnos az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy mit is jelent az agrárium. Ez sajnos nem csak a városokban élőkre igaz, hanem a faluban lakókra is. Ez nagymértékben a városiasodás hozadéka. Ma Magyarországon a leginkább elöregedő szektor a mezőgazdaság, így nagy szükség van a fiatalos lendületre, szaktudásra. A pályaelhagyók aránya is igen nagy, habár sokan vannak azok is, akik más területről érkezve lesznek az agrárium szerelmesei,de összességében így is negatív a mérleg.
Ilyen meghívásos lehetőséggel élni kell és nem csak arra koncentrálni, hogy a diákokat az agrárpályára tereljük, hanem hogy kicsit jobban megismertessük az emberekkel ezt a szakmát. Ismertetésre kerültek az alap dolgok, amikkel talán mindenki tisztában van, hogy a zöldség, gyümölcs, tej, tojás, hús honnan is jön. Jobban felkeltette a fiatalok érdeklődését mikor felhívtuk a figyelmüket arra, hogy a sör, a bor és a pálinka is az agrárium fontos outputja. Ezen felül az élelmiszer iparunk is szorosan kapcsolódik az agráriumhoz. Továbbá azt is nagyban hangsúlyoztuk, hogy a vidéki élet, a vidékfejlesztés is az agrárium lényeges velejárója, melynek elengedhetetlen része a környezetvédelem is. Már itt sikerült rengeteg újat mutatni, de a kedvcsináló csak ezután jött. Ezek voltak ugyanis az alap elképzelések magáról a mezőgazdaságról. Aztán jöttek azok a dolgok, amikkel a fiatalokat igazán meg lehet nyerni. Megmutattuk nekik, hogy ma már működő technológia a drónnal való permetezés. Elkalauzoltuk őket egy mai (még csak nem is a legmodernebb traktor, kombájn) vezérlő kabinjába. A GPS-, és az egyéb modern technológiák, valamint az, hogy milyen nagymértékű pontosságra képesek az óriási gépek nagy hatással volt a hallgatóságra. A mai fiatalokat azzal lehet megnyerni, ami leginkább érdekli őket, az informatikával. Modern, működő technológia az önvezető traktorok működtetése, ez ma Magyarországon még távolinak tűnik, de mire a diákok, akik az előadást megnézték végeznek az egyetemen már itthon is elterjedt rendszere lehet ennek. Divatos kifejezés, már-már szállóige, hogy „a sáros gumicsizmát el kell felejteni”. Az agrárium jövője a modern technológiákban rejlik.
Minden érdekességen túl felhívtuk a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaság szinte tényleg minden tudományágat képes lefedni. Aki a számokat jobban kedveli, ő is megtalálja a helyét akár az agrárfinanszírozási területen a bankszektorban, vagy akár a tőzsdei világban is. Aki a gépek iránt jobban érdeklődik az egyenesen egy kincsesbányát talál, ha az agrár pályát választja.
Sokan vannak a diákok közül, akik szeretik a például a biológiát, de sajnos az orvosi egyetemekre nagyon nehéz bekerülni. Aki minden áron állatorvos szeretne lenni, mert szereti az állatokat, fontos, hogy tudja, hogy ha nem veszik fel akkor van még módja állatokkal foglalkozni, ugyanis van lehetősége egyetemi szinten állattenyésztőnek tanulnia. Általános tévképzet az is, hogy nincs pénz az agárirumban, de ez nem igaz. A fizetések folyamatosan nőnek és a jó szakembert mindenhol keresik. Ma már ebben az iparágban és kivételesen jó karriert lehet befutni alkalmazottként is.
A visszajelzések alapján nagy szükség van a fiatalok tájékoztatására. Általánosságban igaz, hogy az emberek (mind tanárok, mind diákok) nincsenek tisztában azzal, hogy mennyi minden lehetőség várja a fiatalokat az agrár területen, és hogy ezzel pénzt is lehet keresni. Öröm volt tapasztalni, hogy arra a kérdésre, hogy „Ki az, aki az elhangzottak alapján szívesen választaná az agrár pályát?” a jelenlévők nagy része emelte fel a kezét. Személyes véleményem szerint úgy tudnánk leginkább a gyerekekre hatni, ha már fiatal korban az érzelmeiken keresztül igyekeznénk őket megnyerni az agráriumnak. Óvodás, kisiskolás korban egy-egy teleplátogatásnak nagy hatása lenne, egy igazi élmény lehetne, ami ösztönözné őket, hogy későbbiekben ezt a pályát válasszák. Minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy a fiatalokat erre a rendkívül szép hivatásra csábíthassuk. VIDÉK, FIATALSÁG, JÖVŐ.
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.