Category: Uncategorized

2022. március 9-én megrendezésre került a félév első szakmai eseménye, ahol a KPMG megfelelőségi szolgáltatásokat nyújtó részlegének képviselőit, Nagy Julianna menedzsert, Bara Andrea junior menedzsert, és Bűdi Dániel junior auditort, Agribusiness Club tagunkat köszönthettük előadókként.

Nagyon nagy megtiszteltetés volt ez szervezetünk számára, hiszen a KPMG egyike azon „Big Four” vállalatoknak, ami a világ négy legnagyobb adótanácsadó és könyvvizsgáló cégét foglalja magában. Hogy mit is jelent ez? Jelenleg ez a „Négy Nagy” cég fedi le a világ könyvvizsgálati és tanácsadási piacának háromnegyedét. Ebből természetesen következik, hogy igen érdekes és nívós előadásra számíthattunk tőlük. Tagságunk is így gondolta, hiszen hatalmas érdeklődést tanúsított az eseménnyel kapcsolatban. A helyszínt ez esetben is a Meininger biztosította, amelynek előadóterme hamar megtelt a kíváncsi hallgatósággal, továbbá online is jópáran követték az eseményeket.

• 

Az este folyamán a KPMG-s kollégák bemutatója által betekintést nyerhettünk a hazai Közös Agrárpolitika (KAP) működtetésébe, hogy hogyan gazdálkodik Magyarország az európai uniós támogatásokkal, valamint magának a KPMG agrártámogatásokkal foglalkozó részlegének mindennapjaiba. Munkájuk igen sokoldalú, hiszen sokat dolgoznak mind irodában, mind pedig terepen. Egyik legfontosabb feladatuk az EU-s agrár- és vidékfejlesztési támogatási kifizetések rendszerének elemzése, állandó vizsgálata és tanúsítása az Európai Bizottság felé. Ez azt jelenti, hogy amennyiben bármilyen hiányosságot vagy hibát észlelnek, az ő feladatuk ennek orvoslására a megfelelő ajánlások megtétele a tagállami hatóságok felé. A hazai végrehajtást érintő vizsgálataikról végső soron a Bizottság felé jelentenek.

• 

Az évente beérkező félmillió, mindössze 200 támogatási jogcímhez tartozó kérelem jelentős részét vizsgálják, így történhetett, hogy az elmúlt tizenöt év során már mintegy 1137 megállapítást, ajánlást tettek a tagállami hatóságok irányába. Helyszíni ellenőrzéseik során pedig már több mint 1000 esetben vizsgálódtak az ország különböző pontjain. A 2023-ban megjelenő új KAP érkezésével feladatuk még összetettebbé válik majd, így terveik szerint évről évre bővítik majd csapatuk létszámát, hogy lépést tudjanak tartani az új rendszer kihívásaival. 

Az interaktív előadás végén szokás szerint szép számmal érkeztek a jelenlévőktől a további kérdések, melyekre előadóink készségesen, sok esetben akár egy-egy személyes történet elmesélésével feleltek. A program tagságra gyakorolt pozitív hatásának már kézzelfogható eredményei is vannak, hiszen többen jelezték, hogy szívesen jelentkeznének gyakornoknak a céghez. Reméljük a jövőben ez is segíti majd a két szervezet közös együttműködésének fejlődését.

Urbányi Dávid

Két év, a pandémiás helyzet miatti kihagyás után 2021. december 8.-án végre újra megrendezésre kerülhetett az Agribusiness Club (CA) diákszervezet kiemelt évvégi eseménye, az Agribusiness Konferencia, melynek a Lurdy Ház adott otthont. Az esemény középpontjában idén is azok az agrár érdeklődésű fiatalok álltak, akiknek szívügyük, hogy felhívják a figyelmet a generációjuk kiemelt jövőbeni fontosságára.  

A megnyitón köszöntőt mondott Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója, illetve Kerezsi Miklós a Hodler Capital Kft ügyvezető igazgatója. Őket követően pedig Kövesdi Lilla, az Agribusiness Club elnöke tartotta meg beszédét, amiben kitért a 2021-es év eredményeire, és a szervezet jövőbeni terveire. Ekkor tette meg a nagy bejelentést is, miszerint az eddig Corvinus Agribusiness néven futó diákszervezet innentől kezdve Agribusiness Club néven folytatja tevékenységét, emellett pedig arculatát is megváltoztatja. Ennek célja, a diákszervezet a korábbinál sokkal inkább egyetemközivé tétele. Az eddig leginkább Budapesti Corvinus Egyetem központú szervezet a jövőben szeretné a régió minden agrobusiness érdeklődésű diákját tagságába bevonzani.

Ezt követően olyan fiatal, már befutott szakemberek beszámolóit hallgathatta meg a közel 100, fiatalokból álló közönség, amelyek tanulságul szolgálhatnak az egyetemet végző generáció számára. Meséltek meghatározó élményeikről, motivációjukról, illetve számtalan jó tanáccsal is ellátták a nézőközönséget. Itt olyan fiatal tehetségeket hallhattunk, mint Nyakas Ferenc, aki a Bunge Zrt. képviseletében érkezett, vagy Kutas Bendegúz, aki az Agrovir Kft. üzleti tervezője.

A nagyvállalati előadásokat követte a konferencia központi eseménye, mikor is sorra érkeztek a színpadra előadásaikkal olyan Agribusiness Club tagok, akik már most egyetemi éveik alatt is kiemelten foglalkoznak egy-egy témával, vagy az agrárium egy területével. Csányi Bendegúz megosztotta gondolatait egy más vidékről, ahol nagy szerepet játszanak a városból, vidékre visszaköltözők. Holló Bettina elmesélte saját tapasztalatait a családi gazdaságukban történő generációváltásról, melynek keretein belül ő tervez édesapja nyomdokaiba lépni. Borda Áron beszélt a fiatal vállalkozók körében igen fontos témáról, a magyar agrár startupokról és azok ökoszisztémájáról. Szabó Violetta beszámolt a helyi termelők magyarországi szerepéről, azok helyzetéről. Majd végül Urbányi Dávidtól halhattunk egy előadást „Az agrárium perifériáján-fajmegőrzés a díszhaltenyésztésben” címmel. Ebben a különböző fajmegőrző programok és saját tevékenységeinek bemutatásán túl beszélt a környezetvédelem kiemelt szerepéről is. 

Egy beszélgetésekben gazdag kávészünet után következett az esemény záróakkordja, amely két kerekasztal beszélgetést foglalt magában. Az elsőben olyan CA tagokat köszönthettünk, akik az ország, vagy a környező országok különböző egyetemeiről érkeztek, hogy beszámoljanak az eltérő egyetemi tapasztalataikról, miben jobb az egyik intézmény, miben gyengébb esetleg, mennyiben tér el a diákélet, és hogy hogyan találkoztak a CA-val. A második kerekasztal beszélgetés a frappáns „CA-n innen, CA-n túl” nevet kapta, itt olyan alumni tagok beszélgettek, akik a CA-nak köszönhetően dolgoznak munkahelyeiken. Természetesen itt is hallhattunk pár jó tanácsot és megmosolyogtató nosztalgikus történetet.

Az Agribusiness Konferencia 2021-ben is megmutatta, hogy hatalmas szükség van agrár érdeklődésű fiatalokra, akik majd képesek lesznek helytállni ebben a dinamikusan változó ágazatban, és szaktudásuk által 2050-re akár 10 milliárd ember élelmiszerellátására is képesek. Nem véletlen, hogy e diákszervezet mottója: Vidék, Fiatalság, Jövő. Ha valaki kedvet kapott hozzá, hogy visszanézze a konferenciát, a teljes felvétel két részletben megtekinthető az Agribusiness Club Facebook oldalán. 

A videó ezen a linken keresztül elérhető.

Urbányi Dávid

A PREGA pályázata egyedülálló lehetőséget kínál a precíziós gazdálkodás iránt érdeklődő egyetemi hallgatók számára.

Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb mezőgazdasági szakterülete a high-tech megoldásokkal operáló “precíziós gazdálkodás”. A terület nemzetgazdasági és ökológiai szempontból is kiemelt jelentőségű, hiszen a digitális technológia kulcsszerepet játszik abban, hogy a gazdálkodók megfeleljenek a klímaváltozás, a fenntarthatóság és a jövedelmezőség kihívásainak. 

Ezért is mondhatjuk, hogy nem csak a témára nyitott egyetemisták, de a teljes agrárium számára is nagyszerű hír, hogy egy új pályázat segíti a legjobb fiatal koponyák és a legígéretesebb mezőgazdasági terület egymásra találását. Méghozzá igazán hallgatóbarát módon: egy mindössze 2500 karakteres esszéért cserébe konferencia-belépő és karrier program-lehetőség is jár.

Három témakörben várják a pályaműveket

A „PREGA Generation Next – Mutasd magad a jövődnek” címmel meghirdetett pályázatra három különböző témakörben lehet jelentkezni 2019. december 15-ig.

A – nem feltétlenül kell agrár szakos – hallgatók gazdálkodói, kutatói, illetve egyéb kategóriában indulhatnak az alábbi kérdések egyikének megválaszolásával:

• Miért gazdálkodsz, illetve gazdálkodnál precíziósan?
• Mit és hogyan kutatsz, vagy kutatnál a precíziós gazdálkodáson belül? 
• Milyen egyéb módon kapcsolódsz vagy szeretnél kapcsolódni a precíziós gazdálkodáshoz? 

A pályaműveket a www.prega.hu/next oldalon lehet feltölteni, és itt találhatók a pályázat részletei is. A szakértőkből álló zsűri a 10 legjobb munka beküldőjét jutalmazza majd – kategóriától függetlenül.

A legjobbak közé kerülhetnek a nyertesek

A pályázat nyertesei teljes ellátást biztosító 2 napos belépőt kapnak az ország egyik legkiemelkedőbb eseményére*,  a 2020. februárjában megrendezésre kerülő PREGA Konferencia és Kiállításra.

Emellett személyre szabott karrierépítő programban is részt vehetnek a terület meghatározó vállalatainál, illetve szakmai alapú vállalati kapcsolatépítésre is lehetőségük nyílik a piac meghatározó szereplőinél.

További részletek: www.prega.hu/next

2019. március 27.-én került megrendezésre a II. Agribusiness konferencia Budapesten, a Grupama Arénában. Az esemény különlegessége, hogy ezt nem egy cég, nem állami intézmény, hanem FIATALOK szervezték. A Corvinus Agribusiness csapatának meghívásának eleget téve hozzávetőleg 200 fő jelent meg. Az esemény fényét tovább emelte, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter volt a fővédnök, valamint az Agrármarketing Centrum szerepelt kiemelt partnerként. Cikksorozatunkban a konferencia előadásait, kerekasztal beszélgetését foglaljuk össze röviden.

Hogyan tehetjük vonzóvá az agráriumot a fiatalok körében? Mivel lehet motiválni őket? Milyen elvárásai vannak a vállalatok vezetőinek a fiatal agrárszakemberekkel szemben? A mezőgazdaság jelentős változásokon megy keresztül, és a siker egyik kulcstényezője a fiatalok szerepvállalása az iparágban, így ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Corvinus Agribusiness által megrendezett Agribusiness Konferencián. A kerekasztal-beszélgetésben részt vett Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője, Kövesdi László, a Dorker Kft. tulajdonosa, Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. ügyvezetője és Huszthy Balázs, a Szent István Egyetem projektmenedzsere, moderátorként pedig diákszervezetünk alelnöke, Borda Áron működött közre a beszélgetés lebonyolításában.

Soft skillek – talán meglepően hangozhat, de minden résztvevő egyhangúlag és elsők közt emelte ki ezen tulajdonságok fontosságát. Bene Zoltán megfogalmazása szerint munkavállaló keresésekor hosszú távon jobban megéri elsődlegesen „embert keresni, mint szakembert”, természetesen az alapvető tárgyi tudás és képzettség megléte mellett, melyek a későbbiekben könnyebben továbbfejleszthetők. És hogy milyen emberi tulajdonságokra gondoltak, melyek sikeressé tehetik a munkavállalókat a cégnél? Alázat, lojalitás, türelem, ambíció, kreativitás. A mai, változásokkal teli, felgyorsult szakmai és piaci életben – gondoljunk csak az agrárdigitalizációra, a precíziós gazdálkodásra, a különböző modern technológiák egyre szélesebb körben való alkalmazására – elengedhetetlen a tanulni akarás, az új dolgok megismerésére és elsajátítására való törekvés, a kihívások keresése és egyfajta projektalapú gondolkodásmód. Ezeken felül itt is előnyt jelent az informatikai tudás, a kommunikációs készség és az idegennyelv-ismeret.

Vállalati részről felértékelődött az employer branding szerepe. Olyan munkakörnyezet kialakítása a cél, amely vonzó a fiatalok számára, és amely az ágazatban tudja tartani a fiatalokat, hiszen nagy problémát jelent, hogy gyakran egyből az egyetem után más iparágban helyezkednek el a friss agrárdiplomások. Motiválni kell tehát az ifjúságot, megszólítani őket és megmutatni nekik, milyen széleskörű karrierlehetőségek állnak előttük az agráriumban. Erre a célra több kampány is létrejött, például a nagy sikerrel startoló és a jövőben egyre szélesebb spektrumú Agrovirtus. A vállalatoknál a fiatalos légkör, a folyamatos megújulás úgy mint az innovatív technológiák átvételével, a kihívások biztosítása tudja leginkább motiválni a fiatalokat. Fontos, hogy azt érezzék, van lehetőségük a további fejlődésre, az ötleteiket számba veszik, munkájukat értékelik és megbecsült tagjai a vállalati közösségnek, ahol nem elsősorban beosztottként, hanem kollégaként tekintenek rájuk. Egy jó cégvezetőnek bizonyos mértékig pszichológusnak is kell lennie, aki odafigyel kollégái problémáira, megpróbálja a stresszhelyzeteket megoldani, és különböző csapatépítő események szervezésével járul hozzá a jó munkaközösség kialakításához. Kövesdi László kiemelte, hogy a versenyképes fizetés biztosítása alapvető szükség vidéken is, de hosszú távon nem lehet kizárólag a jövedelemmel motiválni.

A mezőgazdaság jövője szempontjából sok kihívással nézünk szembe, melyek egyben lehetőségeket is jelentenek, a siker érdekében pedig élni kell ezekkel. Huszthy Balázs elengedhetetlennek véli, hogy az egyetemi oktatás lekövesse a dinamikusan fejlődő piacot, ehhez azonban ágazati és mezőgazdasági ágazatokon is túlmutató, például az IT szektorral való összefogás szükséges a különböző cégek, intézmények, iskolák között. Az agrárium területén működő közép- és felsőfokú oktatási intézményeknek a vállalatok által is megkívánt, korszerű képesítést kell megadniuk a fiataloknak, mivel egyre nagyobb a hiány a magasabb szakmai tudást igénylő területeken, mint például a mezőgazdasági gépekkel, vetőmagokkal, növényvédelemmel foglalkozó szakmákban. Még több diplomás agrárszakember kell a mezőgazdaság megújításához, hiszen mezőgazdaságra egészen biztosan szükség lesz a jövőben is. Biztos alapul szolgál, megéri tehát támogatni és befektetni ebbe az ágazatba. Seiwerth Anna még annyival egészítette ki a konklúziót, hogy „csak jókor essen az eső!”

Gál Kincső