Morva Tamás – növényvédelmi üzletágvezető, Agrárközösség Kft.
2019. március 27.-én került megrendezésre a II. Agribusiness konferencia Budapesten, a Grupama Arénában. Az esemény különlegessége, hogy ezt nem egy cég, nem állami intézmény, hanem FIATALOK szervezték. A Corvinus Agribusiness csapatának meghívásának eleget téve hozzávetőleg 200 fő jelent meg. Az esemény fényét tovább emelte, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter volt a fővédnök, valamint az Agrármarketing Centrum szerepelt kiemelt partnerként. Cikksorozatunkban a konferencia előadásait, kerekasztal beszélgetését foglaljuk össze röviden.
A 2019-ben 10 éves Agrárközösség Kft. elhozta az Agribusiness konferenciára drónjait. Növényvédelmi üzletág vezetőjük Morva Tamás növényorvos megmutatta a fiatal hallgatóságnak a növényvédelem jövőjét. A mezőgazdaságban egyre jobban terjed a drónok használata, mely elsősorban a precíziós mezőgazdaság térhódításának köszönhető. A termelés során különböző feladatok elvégzésére használhatjuk ezeket az eszközöket. A monitoring drón olcsó technológiának tekinthető. Az egész tábláról egy átfogó állapotfelmérést képes készíteni, méghozzá úgy, hogy minden egyes növényről információt szolgáltat. Ezáltal könnyebben feltérképezhetők a problémás területek, hatékonyabban orvosolhatók a stressztényezők okozta elváltozások. Információt kaphatunk a tábla vegetációs stressz állapotáról, a növényzet klorofil állapotáról és térfogatáról, a növény és talaj kölcsönhatásról is. Ezáltal nyomon tudjuk követni, hogy a talaj tápanyagtartalmát a növények hogyan tudják felhasználni, az egyes foltokban milyen a tápelemek beépülési aránya. A mikrodomborzat megfigyelésére is lehetőséget adnak a drónok, mely a megfelelő vétési irány beállításával az erózió csökkentésében fontos szerepet játszik. Így ez a technológia gyors információszerzésre ad lehetőséget, amely hatékonyan beilleszthető a termelésbe is. Döntés támogató szerepe is van a probléma lokalizálásának segítségével. Sőt a költségcsökkentésben is szerepet játszik, mivel a gyors beavatkozás mellett arról is információt kapunk, hogy hol, milyen mértékben van szükség a beavatkozásra. (Pl.: fejtrágyázás esetén csak a tápanyaghiányos területre kerül nitrogén műtrágya kijuttatásra, vagy napraforgó állományszárítás esetén csak a magas víztartalmú területeteket vontak be a kezelésbe.) Ezzel pedig nem csak a költségek, hanem a környezetterhelés is jelentősen csökkent!
A monitoring mellett a drónnal való növényvédelmi kezelés is megjelenik, amely a légi növényvédelem legújabb technológiájának tekinthető. A kijuttatás során alkalmazott eljárást már régóta használják a növényvédelemben. Ez történhet ULV (0,1-5l közötti permetlé) és LV (5l-50l közötti permetlé) technológiával. A repülési magasságot tekintve a növényzet felett közvetlenül 1-1,5 méteren repül – egyetlen kivétel a repce deszikálás, ahol ez a magasság 2-2,5 m is lehet- a GPS irányítású drón, mely 5-10 litert képes hektáronként kijuttatni. A hektár teljesítmény 10-15 hektár/óra közötti tartományba sorolható, míg a permetlé maximális kapacitása 20 liter. Ez egy 4,5-6,5 méter közötti szórási szélességgel egészül ki.
A drónos növényvédelem legfontosabb előnye, hogy a GPS sorvezetés miatt nincs kezeletlen vagy akár kétszer kezelt terület. Emellett lehetőség van a monitoring drón által felvételezett foltkezelésre is. További előny, hogy akkor is elvégezhető drónnal a növényvédelmi munka, ha nem lehet megközelíteni a táblát, vagy túl nagy lenne a gépek okozta taposási kár. A technológiát már alkalmazzák Amerikában, Kínában és Svájcban. Hazánkban jelenleg a drónos növényvédelem üzemi körülmények között nem végezhető, de lassan a végéhez közeledik a szabályozási keretrendszer kidolgozása. Ez még legalább egy-két évet vesz igénybe, de a példánkat már több európai ország –pl.: Olaszország, Franciaország- is követi. A drónos növényvédelem hatékonyságának kulcsa a cseppméretben van, mely alacsony lémennyiséggel is nagy hatékonyságot képes elérni a cseppek nagy fajlagos felülete révén.
Légi védekezés során az egyik legnagyobb problémát az elsodródás okozza. A mechanikus szórófejeknek köszönhetően azonos méretű permetlé cseppek jönnek létre. Ezáltal a repülési magasság, a repülési sebesség és a cseppek ülepedésének ismeretével az elsodródást mértékét meg tudjuk határozni, de ehhez még szükséges a szélsebesség folyamatos mérése is. A környezeti tényezők változására ezen ismeretekkel a kezelő azonnal tud reagálni, és tudja módosítani a permetezés paramétereit. Fontos kiemelni a mechanikus és hidraulikus cseppképzők között különbséget. Hiszen utóbbi esetében a cseppek mérettartomány belüli hatékonysága 60-75% közzé tehető, amely azt eredményezi, hogy több vegyszer felhasználására van szükség.
Ezt vizsgáljuk meg egy példán keresztül: Ha a hidraulikus szórófejek hatékonyságának mértani közepét vesszük az 67,5 %-os hatékonyság. A mechanikus szórófejek hatékonyságát 90%-os hatásfokkal jellemezhetjük, és 1,5-2 liter/hektár dózisú kezelést alkalmazunk. Akkor a növények felületére jutó növényvédőszer arány megegyezik, de a kijuttatott növényvédőszer mennyiség között már jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. Mechanikus cseppképzés esetében elegendő az alsó dózis kijuttatása hidraulikus cseppképzéshez viszonyítva. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a mechanikus cseppképzők magasabb áron szerezhetőek be a hidraulikusokkal szemben.
A permetezés pontossága érdekében a kezelés előtt egy centiméter pontosságú GPS eszközzel felmérjük a területet. A kapott koordinátákból egy számítógépes program segítségével megtervezzük a sorvezetést. Majd a táblára való kiérkezés után a kezelő a szél iránya és sebessége függvényében beállítja a gép dőlésszögét. Ezután a permetezőgép 3 centiméter pontossággal leköveti az előre megírt útvonalat. Ez pedig még nagyobb hatékonyságot tesz lehetővé.
Talán a legfontosabb előnye a technológiának, hogy jelentős környezetkímélő szerepe van. Emellett a vegyszerköltség csökkentésben is szerepet játszik, a gazdák felől pedig munkaerőre sincs igény. Nem a talajon közlekedik, így nincs akadály a megközelíthetőségben, és taposási kárt sem okoz. Kis parcellák is hatékonyan kezelhetők. Az alacsony repülési magasság miatt nincs számottevő elsodródás. A teljes állománykezelés mellett foltkezelések alkalmazása is lehetséges. Ezek mellett az egyik legfontosabb érv, hogy ezzel a technológiával megvalósíthatjuk az integrált növénytermesztést, hiszen csak ott avatkozunk be, ahol kell. Ezáltal lehetőségünk van megóvni a környezetet, a termőföldet a jövő generációi számára. Emlékezzünk erre: „ A termőföldet unokáinktól kaptuk kölcsön!”
Fodor Attila
