2019. március 27.-én került megrendezésre a II. Agribusiness konferencia Budapesten, a Grupama Arénában. Az esemény különlegessége, hogy ezt nem egy cég, nem állami intézmény, hanem FIATALOK szervezték. A Corvinus Agribusiness csapatának meghívásának eleget téve hozzávetőleg 200 fő jelent meg. Az esemény fényét tovább emelte, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter volt a fővédnök, valamint az Agrármarketing Centrum szerepelt kiemelt partnerként. Cikksorozatunkban a konferencia előadásait, kerekasztal beszélgetését foglaljuk össze röviden.
Hogyan tehetjük vonzóvá az agráriumot a fiatalok körében? Mivel lehet motiválni őket? Milyen elvárásai vannak a vállalatok vezetőinek a fiatal agrárszakemberekkel szemben? A mezőgazdaság jelentős változásokon megy keresztül, és a siker egyik kulcstényezője a fiatalok szerepvállalása az iparágban, így ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Corvinus Agribusiness által megrendezett Agribusiness Konferencián. A kerekasztal-beszélgetésben részt vett Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője, Kövesdi László, a Dorker Kft. tulajdonosa, Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. ügyvezetője és Huszthy Balázs, a Szent István Egyetem projektmenedzsere, moderátorként pedig diákszervezetünk alelnöke, Borda Áron működött közre a beszélgetés lebonyolításában.
Soft skillek – talán meglepően hangozhat, de minden résztvevő egyhangúlag és elsők közt emelte ki ezen tulajdonságok fontosságát. Bene Zoltán megfogalmazása szerint munkavállaló keresésekor hosszú távon jobban megéri elsődlegesen „embert keresni, mint szakembert”, természetesen az alapvető tárgyi tudás és képzettség megléte mellett, melyek a későbbiekben könnyebben továbbfejleszthetők. És hogy milyen emberi tulajdonságokra gondoltak, melyek sikeressé tehetik a munkavállalókat a cégnél? Alázat, lojalitás, türelem, ambíció, kreativitás. A mai, változásokkal teli, felgyorsult szakmai és piaci életben – gondoljunk csak az agrárdigitalizációra, a precíziós gazdálkodásra, a különböző modern technológiák egyre szélesebb körben való alkalmazására – elengedhetetlen a tanulni akarás, az új dolgok megismerésére és elsajátítására való törekvés, a kihívások keresése és egyfajta projektalapú gondolkodásmód. Ezeken felül itt is előnyt jelent az informatikai tudás, a kommunikációs készség és az idegennyelv-ismeret.
Vállalati részről felértékelődött az employer branding szerepe. Olyan munkakörnyezet kialakítása a cél, amely vonzó a fiatalok számára, és amely az ágazatban tudja tartani a fiatalokat, hiszen nagy problémát jelent, hogy gyakran egyből az egyetem után más iparágban helyezkednek el a friss agrárdiplomások. Motiválni kell tehát az ifjúságot, megszólítani őket és megmutatni nekik, milyen széleskörű karrierlehetőségek állnak előttük az agráriumban. Erre a célra több kampány is létrejött, például a nagy sikerrel startoló és a jövőben egyre szélesebb spektrumú Agrovirtus. A vállalatoknál a fiatalos légkör, a folyamatos megújulás úgy mint az innovatív technológiák átvételével, a kihívások biztosítása tudja leginkább motiválni a fiatalokat. Fontos, hogy azt érezzék, van lehetőségük a további fejlődésre, az ötleteiket számba veszik, munkájukat értékelik és megbecsült tagjai a vállalati közösségnek, ahol nem elsősorban beosztottként, hanem kollégaként tekintenek rájuk. Egy jó cégvezetőnek bizonyos mértékig pszichológusnak is kell lennie, aki odafigyel kollégái problémáira, megpróbálja a stresszhelyzeteket megoldani, és különböző csapatépítő események szervezésével járul hozzá a jó munkaközösség kialakításához. Kövesdi László kiemelte, hogy a versenyképes fizetés biztosítása alapvető szükség vidéken is, de hosszú távon nem lehet kizárólag a jövedelemmel motiválni.
A mezőgazdaság jövője szempontjából sok kihívással nézünk szembe, melyek egyben lehetőségeket is jelentenek, a siker érdekében pedig élni kell ezekkel. Huszthy Balázs elengedhetetlennek véli, hogy az egyetemi oktatás lekövesse a dinamikusan fejlődő piacot, ehhez azonban ágazati és mezőgazdasági ágazatokon is túlmutató, például az IT szektorral való összefogás szükséges a különböző cégek, intézmények, iskolák között. Az agrárium területén működő közép- és felsőfokú oktatási intézményeknek a vállalatok által is megkívánt, korszerű képesítést kell megadniuk a fiataloknak, mivel egyre nagyobb a hiány a magasabb szakmai tudást igénylő területeken, mint például a mezőgazdasági gépekkel, vetőmagokkal, növényvédelemmel foglalkozó szakmákban. Még több diplomás agrárszakember kell a mezőgazdaság megújításához, hiszen mezőgazdaságra egészen biztosan szükség lesz a jövőben is. Biztos alapul szolgál, megéri tehát támogatni és befektetni ebbe az ágazatba. Seiwerth Anna még annyival egészítette ki a konklúziót, hogy „csak jókor essen az eső!”
Gál Kincső
