Author: Corvinus Agribusiness

2019. szeptember 26. és 29. között az idei 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár került megrendezésre a Hungexpon. Az OMÉK keretein belül számos programlehetőség várta a látogatókat. Cikkünk, azonban arról fog szólni, hogy milyen karrierlehetőségekkel tud szolgálni az agrárium. Ezen téma egy kerekasztal beszélgetés formájában került elemzésre, melynek résztvevői Dr. Urbányi Béla, általános és stratégiai rektorhelyettes a Szent István Egyetemről, Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, agrobusiness szakértő, a T-Systems Magyarország Zrt., valamint a Corvinus Egyetem munkatársa, Kövesdi József, ügyvezető az Okosfarmtól, Szabó István, ügyvezető igazgatóhelyettes az OTP-től, valamint Borda Áron, a Corvinus Agribusiness diákszervezet agrászakmáért felelős alelnöke voltak.

Dr. Urbányi Béla eleinte felvezette, hogy milyen problémákkal rendelkezik jelenleg a magyar munkaerőpiac. Véleménye szerint a jelenlegi munkaerőhiány már nettó munkaerőhiány, ugyanis nem csak a szakképzett réteg, hanem a legegyszerűbb munkákra befogható tömeg is hiányzik. A következő kérdés afelé irányult, hogy melyek azok a szakok, egyetemek, valamint egyéb képzések, ahol jól és célzottan és hatékonyan lehet átadni a szükséges tudást. Dr. Urbányi Béla elmondása szerint, az agrár munkaerő piacnak általános képzésű hallgatókra van szüksége, tehát a legnagyobb lehetősége azon diákoknak van, akik például alapképzésben mezőgazdasági mérnöknek tanulnak. Egyetemi tanulmányaik után ezen hallgatókat a munkaerőpiac, valamint a vállalkozások tovább formálhatják. Nagy dilemma napjainkban a mesterképzés rendszere. Dr. Urbányi Bélától megtudhattuk, hogy Norvégiában például 2025-től nem nappali mesterképzéses, hanem levelezős hallgatókkal kalkulálnak.

Borda Áron, a diákok nevében mondta el véleményét azzal kapcsolatban, hogy az egyetemeknek milyen irányba lenne érdemes elmozdulniuk. Elmondása szerint fontosak az elméleti alapok, de leginkább gyakorlatorientált képzésekre van szükség. Borda Áron a Corvinus Agribusiness diákszervezet agrászakmáért felelős alelnöke, így megtudhattuk, hogy ezen szervezet tagjai számára számos lehetőséget nyújt gyakorlatorientált programokon való részvételre, mint például üzemlátogatásokra, melyekkel a hallgatók betekintést nyerhetnek az agráriumba, és remélhetőleg ezek az élmények a diákokat az agrár pályán marasztalják.

Kövesdi József is alátámasztotta a korábban elhangzottakat: fontos az elméleti alapok megteremtése, hogy a hallgató helyt tudjon állni a gyakorlatban.

Szabó István szerint Magyarország munkaerőpiaca óriási problémával küszködik: 200-250 ezer fő hiányzik a munkaerőpiacról. Természetesen az OTP is érintett a fennálló helyzetben, ügyvezető igazgató-helyettes úrtól megtudhattuk, hogy számos olyan helyzet áll elő, amikor valamelyik OTP fiók nem tud kinyitni, mert emberhiány van. Azt is kifejtette, hogy milyen kompetenciákat vár el a bankszektor, azon belül is az OTP a diákoktól: A diákok igyekezzenek rendszerben gondolkozni, emellett elengedhetetlen az angol nyelvtudás, ugyanis az OTP jelenleg 11 országban van jelen. Kiemelkedőnek tartja még a gyakorlatorientációt, valamint a pozitív attitűdöt is.

Kövesdi József hozzátette, hogy a diákok merjenek egy gyakornoki pozíció keretében megnyilatkozni, a vezetők pedig fogadják be ezeket az új nézőpontokat.

Borda Áron azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy a cégek szeretik a fiatalokat, keresik őket, nyitottak és sok esetben a diplomamunkában is segítenek. Fontosnak tartja, hogy a tanárok személyesen ismerjék a diákjaikat és segítsenek nekik megtalálni a számukra leginkább testhezálló munkakört, amelyben lehetőségük van tudásuk és kompetenciáik kamatoztatására, valamint fejlődési lehetőséggel is kecsegtet.

Dr. Urbányi Béla a duális képzés témakörében rendkívül fontosnak tartja, hogy az információáramlás megvalósuljon, valamint, motivált hallgatók kerüljenek a cégekhez.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid a duális képzés témakörhöz kapcsolódóan megosztotta, hogy a magyar diákok 4,59%-a vesz részt duális képzésben. Mezőszentgyörgyi Úr a Budapesti Corvinus Egyetemen is tanít. Tapasztalatai alapján az ottani alapképzéses hallgatók nagy része dolgozik, a mesterszakos diákok pedig szinte mind kivétel nélkül. Elmondása szerint a nappali képzést elvégezni munka mellett nagyon nehéz, a duális képzésen lévő hallgatókat pedig sokszor az adminisztratív oldal akadályozza, melyen lazítani kellene a diákok érdekében. Emellett elengedhetetlennek tartja, hogy a bérek alkalmazkodjanak a duális képzésben résztvevő hallgatók elvégzett munkájához.

Szabó István szerint a generációváltás lehetőséget és egyben kockázatot is jelent. Ha a hallgató rendelkezik agrár családi háttérrel, akkor könnyen megvalósul a generációváltás, egyszerűen be tud lépni a piacra. Beszédében kiemelte, hogy ez a generáció már teljesen másképp működik, mint régen, a fiatalokat máshogyan kell finanszírozási oldalról megközelíteni. Véleménye szerint megoldás lehet a fiatal munkavállalók számára, ha különféle programok indulnának: például garanciaintézmények megerősítése, egzisztenciahitel, kamatkedvezmények. Szabó István az OTP nevében azt nyilatkozta, hogy mindenféleképpen a vállalkozók mellé tudnak állni, azonban a kezdő vállalkozók sehol sem élveznek prioritást, náluk az OTP-nél egy hitelkonstrukció van, ami jelzáloghitel mellett tud induláshoz segítséget nyújtani, ennek ammaximum kerete 10 millió forint, amely kevésnek bizonyul.

Miként lehet megtartani a fiatal munkavállalókat egy cégen belül? Kövesdi József elmondása szerint egy értelmes célt kell nekik találni a cégen belül, amivel a fiatalok hozzáállása teljesen megváltozik. „Nem szeretnek 8 órában kötötten dolgozni, de ha bízunk bennük és projekteket, valamint egy kis szabadságot adunk nekik, akkor sokkal jobb eredményt kapunk. Meg kell határozni a kereteket és elvárásokat, mérhetővé kell tenni a tevékenységüket, és ami a legfontosabb, meg kell ünnepelni a sikerüket – nem csak pénzben!”

Borda Áron hozzátette, ő azt tartja a legfontosabbnak, hogy a fiatalok szeressék munkahelyüket. Olyan célokat kapjanak, amik motiválják őket, valamint amikért szívesen küzdenek.

Szabó István elmondta, hogy az OTP, csak Magyarországon tízezer alkalmazottal rendelkezik. Náluk 3-4 éve egy szervezetfejlesztés indult el, aminek értelmében igyekezett a HR megtalálni azokat az eszközöket, amiket a fiatalabb generáció vonzónak tart. Kiemelte, hogy ha a jövedelmi oldalról nézzük, akkor a fiatal munkavállalóknál a pénzbeli motiváció 3-4 hónap múlva teljesen eltűnik. Az OTP-nél a jövedelem mellett egyéb juttatásokat is biztosítanak. A bankszektor számára is világossá vált, hogy ma már rendkívül fontos szerepet tölt be a home office, amely egy óriási előrelépés. Emellett nem elhanyagolható az irodai környezet kialakítása sem, amely teljes mértékben kielégíti a fiatal dolgozók igényeit.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid hozzátette: „A mai fiatalok mentort keresnek, nem főnököt. Abszolút pozitív értelemben. Azt szeretnék, hogy hagyjuk őket dolgozni, ha pedig kérdésük van, akkor gyors választ kérnek.” Természeseten azt is elmondta, hogy éppen ezért a munkáltatókon is nyomás van. A T-System is igyekszik felvenni a ritmust, több módon próbál kedvezni a fiataloknak: Groupama Arénára néző terasszal rendelkezik, 2 kávézó mellett dühöngő szobák állnak rendelkezésre.

Dr. Urbányi Béla szerint minél előbb meg kell szerettetni az agráriumot a fiatalokkal. „Akik agráros családból jönnek, azok már anyatejjel szívják ezt magukba, míg mások még ma is ott tartanak, hogy a mezőgazdaság egyenlő a gumicsizmával és a trágyázással.” – fejtette ki. Elmondása szerint a felsőoktatási intézményeken óriási a felelősség, ugyanis rajtuk is múlik, hogy milyen hallgatók kerülnek ki intézményeikből. „A rengeteg elméleti órát redukálják az egyetemen, és próbálnak a diákoknak gyakorlatorientált projekteket adni, ugyanis jobban lehet ezáltal a fiatalokkal kommunikálni, valamint jobban tudják értékelni a tudásukat és a képességeiket, de ez a folyamat lassú, mert mire ez az új elképzelés végigmegy a rendszeren, az 3 év, erre pedig a fiatal munkavállalók nem fognak várni, elmennek máshova, leginkább külföldre. Éppen ezért KELL a változás, KELL a fiatalok igényeihez alkalmazkodni a felsőoktatásban, valamint a munkaerőpiacon.”

Borda Áron elmondása szerint az ágazat rendkívül speciális, sokan „szerelemből” csinálják. Hasznosak az OMÉK-hoz hasonló programok, expók, melyek közelebb hozzák a diákokhoz a szakmát. Fontos szerepet játszik a „learning by doing”, miszerint kész gyakorlatszagú esetek megoldása fekszik a fiataloknak kevés elmélettel. Csoportmunkák kereteiben elengedhetetlen, speciális skill-eket sajátíthatnak el.

A kerekasztal beszélgetés a következő igen lényeges fiataloknak szóló mondatokkal zárult: „Gondolkodjanak rendszerben, legyen asszertív a kommunikációjuk, figyeljék a változásokat, és amilyen gyorsan csak tudnak, alkalmazkodjanak azokhoz!” – tette hozzá Szabó István.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid pedig a következőket adta útravalóul: „Legyenek kíváncsiak, legyen a mezőgazdaság egy kaland, egy igazi kihívás, és ha így tekintenek rá, akkor abban mindenki megtalálja magát.”

Peák Adrienn Laura

Kerekasztal-beszélgetés az OMÉK „Az agrárium Téged vár! Kezedben a jövőnk” agrárkarrier konferencián

Ötlet, innováció. Manapság hívószóként csendülnek fel, ha szakmaiságról, karrierlehetőségekről beszélünk. Ismerősen hangzanak, szinte már magától értetődőnek vesszük a jelentésüket. De mi is a valódi tartalmuk? Mi rejtőzik meg a hangzatos kifejezések mögött? És mindez hogyan állítható a siker szolgálatába az agrárkarrier-pályákon?

            Az Agrármarketing Centrum és a Corvinus Agribusiness által szervezett konferencia utolsó programpontjának keretén belül 4 fiatalember foglalt helyet a kerekasztalt megtestesítő szénabálákon a nagyérdemű előtt. Balázs Bence, a bedrock.farm társalapítója, Hudecz Attila, a Growberry ügyvezető igazgatója, Bogár Márk, a Chilifarm tulajdonosa és Barta Dénes, az Agrármarketing Centrum és a Corvinus Agribusiness munkatársa. 4 fiatal, akiknek volt egy ötletük, és ezt az ötletet tovább is tudták vinni a megvalósítás útján. Agrár-startupjaik különböző stádiumban állnak, így a Balogh Tamás által irányított beszélgetés során teljeskörű rálátást tudtak adni számunkra a start-upok világáról.

            Rögtön az elején világossá vált: az ötlet csak a kezdet, de önmagában még kevés. Meg is kell valósítani! Ehhez pedig rengeteg munka, erőfeszítés, áldozat és kitartás kell. Alapvetően két úton lehet elindulni, saját erőből vagy kockázati tőke bevonásával. Utóbbi esetén az indulás relatíve egyszerűbb, viszont a befektető cég elvárásai súlyos teherként nehezedhetnek az induló vállalat működésére. Önerőből elindítani egy vállalkozást nagy kihívást jelent, de az utóbbi időkben egyre több lehetőség áll a vállalkozó kedvű fiatalok előtt. A családi támogatás mellett pénzdíjas versenyek, programok, pályázatok által is biztosítani lehet a szükséges tőkét.

Hudecz Attila kiemelte, ahhoz, hogy bárminemű támogatásra érdemesnek ítéljék az induló vállalkozásunkat, ötletünk megvalósíthatósága mellett azt is elengedhetetlen bizonyítani, hogy lesz rá igény. Lényegében be kell mutatnod a keresletét, és értékesítened kell a még csak a fejedben létező terméket és valamelyest a személyedet is a támogatók felé. Tükröződnie kell a hitelességnek, az elhivatottságnak, a rátermettségnek. Bogár Márk szerint a social media térnyerésével rendkívül jó eszköz került a kezükbe ebből a szempontból. Egy okosan szerkesztett, a vállalkozás imázsát hűen interpretáló honlap, Instagram vagy Facebook profil segítségével széles réteget szólíthatnak meg. Ezzel egyfelől alá tudják támasztani a termékük iránti érdeklődést, másfelől közvetíteni lehet a vállalkozás fő üzenetét, eszmeiségét.

Balázs Bence hangsúlyozta, hogy a sikerhez az is elengedhetetlen, hogy a vállalkozás valódi értéket képviseljen, hiteles értékrenden alapulva. A bedrock.farm hitvallása, hogy a Földet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Egy ilyen eszme, misszió segít eligazodni az üzleti életben, hogy a folyamatosan változó behatások ellenére is a kijelölt irányvonalon tudjon továbbfejlődni a cég. Tisztázni kell a célokat és az ahhoz illő stratégiát a profitábilitás eléréséhez, de ez több évbe is telhet. Azonban fejlődésének akármelyik stádiumában tartson is a vállalat, fontos a folyamatos fejlesztés, újítás, az üzlet bővítése, legyen szó akár feldolgozóüzem, látványkonyha kiépítéséről, gépek beszerzéséről, új munkaerő felvételéről.  

Kudarcoktól sajnos így sem lehet mentes egyetlen vállalat sem. A kisebb bukások természetes velejárói a tanulási folyamatnak. Tudni kell levonni a tanulságot, felhasználni a tapasztalatot a későbbiekben. Barta Dénesnek már gimnazista korában saját start-up projektje volt futóban, amely végül nem tudott fennmaradni.  Vállalkozói kedve azonban töretlen, és az egyetemet már sokkal rugalmasabb, támogatóbb közegnek véli egy start-up létrehozásához.

Saját start-upot vezetni nem mindig egyszerű és olykor bizonyos áldozatokat is megkíván, mégis mind a négy résztvevő egyértelműen állítja, hogy megéri. Hudecz Attila dolgozott multinál is, így még jobban tudja értékelni a függetlenséget, izgalmat, sokoldalúságot, mely ezt a pályát jellemzi. Egyik nap fizikai munkát végzel, következő nap megbeszélésre mész, majd előadást tartasz egy konferencián vagy kerekasztal-beszélgetésen.

Ha tehát van egy jó ötleted, vágj bele a megvalósításba! Tanulj, képezd magad, keresd az információval szolgáló embereket. Merj beszélni az ötletedről, hiszen ha kimondani se mered, akkor eleve életképtelen. Mérd fel a piacon az érdeklődést, és találj egy csapatot, egy társat, akivel hatékonyan együttműködve végig tudjátok járni a célul kitűzött utat. Ami pedig az ötlet mellett a legfontosabb, Bogár Márk szavaival élve, hogy „ne felejts el dolgozni”!

Gál Kincső

A Zing Burger szó szerint is jól csengő nevéhez eddig is pozitív kép társult a fejemben. Hányszor szolgált számunkra igazi mentsvárként egy átbulizott fesztiváléjszaka hajnalán. A Zing Burger azonban ennél sokkal több. A Deák Tibor Szakkollégiummal, illetve az Állattenyésztési Szakkollégiummal közös szervezésben megrendezésre kerülő, egész élelmiszeripari ellátási láncot bemutató előadás-sorozat keretében április 17-én a Zing Burger alapító atyja és egyik tulajdonosa, Susánszky Ádám tartott előadást a Corvinuson.

Pár percnyi késéssel lépett be hozzánk, de megjelenésével máris sugallta, hogy erre az előadásra megérte beülni. Megnyerő, fiatalos, laza, de határozott és nagyon hiteles – akárcsak maga a Zing Burger. A sikertörténet mögött nagyfokú szakértelem és tudatos koncepció áll. Magyarországon a fast-casual vonal éllovasainak számítanak. Olyan lényegi szempontok határozzák meg tevékenységüket, mint az alapanyagok lekövethetősége, az értékteremtés, a fenntarthatóság.

Éppen ezért csakis kiváló minőségű, nagyrészt magyar termelők által előállított alapanyagokat használnak, melyeket később saját maguk dolgoznak fel. Saját főzőkonyhájukban készülnek a szószok, a hamburgerbucik és a húspogácsák, amik aztán frissen, nem pedig fagyasztva kerülnek a kiszolgáló üzletekbe. Beszállítóik kiválasztásakor minden részletre odafigyelnek – olyan tojást vesznek, amitől nem lesz túl édes a majonéz, olyan savanyúságot, amely édesítőszer helyett cukorral készül, mivel annak van valódi íze, olyan zöldségeket, paradicsomot, uborkát, melyek a legjobb körülmények között termettek. A hamburgerbucik alapja a jó liszt, így azt is kézműves pékségektől szerzik be.

A hamburgerhús minősége kulcskérdés. Vágóhídi besorolás alapján kizárólag a felső két osztályból vásárolnak. Rendkívül sikeres kampányt húztak fel arra, hogy húsmarha tenyésztőkkel való együttműködésük nyomán csúcskategóriás angus (és korábban wagyu) marhából is készítenek húspogácsát, mely sokkal márványosabb, szaftosabb, vagyis még nagyobb kulináris élvezetet nyújt. Fontos azonban megemlíteni, hogy az alapanyagoknak a minőségi mellett mennyiségi kritériumoknak is meg kell felelniük, hogy le tudják vele fedni a folyamatos keresletet. Ilyen téren a fogyasztók tudatformálása is szükséges, hogy megdőljön a téveszme az élelmiszerek végtelen utánpótlásáról, és fogadják el, hogy a szezonalitás természetes, sőt a modern gasztronómiában kifejezetten jó.

Minőségbeli fölényük az átlagos hamburgerezőkhöz képest vitathatatlan. Susánszky Ádám és társa, Csanda Eszter szakszerű vezetésével pedig a siker garantálható volt. Tudták, mikor milyen lépést célszerű tenni – fesztiválokon megjelenni, food truckkel turnéra indulni, majd egyre több, stratégiailag ideális helyen levő állandó éttermet nyitni. Mára már a franchise-hálózat építés, a vidéki és külföldi terjeszkedés a fő kérdés. A gyors ütemű növekedés egyben újabb kihívásokat is jelent.

Hogy az átláthatóság és a fő üzenet megmaradjon, elengedhetetlen a brandépítés, olyan szervezeti kultúra megteremtése és fenntartása, amelyben a munkavállalók jól érzik magukat, kiteljesedhetnek, örömmel jönnek be dolgozni, de a határokat is ismerik. Ehhez Susánszky Ádám nem győzte hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy tudj nemet mondani, mert végső soron ezek a nemek határozzák meg, mire mondasz igent.

Nemet kell mondani arra a szervezeti magatartásra, amit már nem tolerálsz. Nemet kell mondani azokra a szembejövő üzleti lehetőségekre, amelyek nem arra vinnének, amelyik úton te járni akarsz. Ők például több potenciális, de nem százszázalékig megfelelő üzlethelység közül is választhattak volna, ám ezekre nemet mondva kivárták azt az egyet, ami a legjobb lokális adottságokkal bír. Ugyanígy a beszállítók, partnerek kiválasztásakor is. Ezen stratégia sikerességét pedig mi magunk is láthatjuk, illetve ízlelhetjük, mint ahogy azt tettük is az inspiráló előadás, vagy sokkal inkább kötetlen hangulatú csoportos beszélgetés után a Király utcai Zingben. Köszönjük Zing, köszönjük Ádám.

Gál Kincső

Üzemlátogatás a Lajtamag Kft.-nél

Szakmai kirándulásunk második napján a Lajtamag Kft.-hez látogattunk, ahol átfogó képet kaphattunk a cégcsoport tevékenységeiről, valamint informatikai- és nyilvántartási rendszeréről.

A vállalkozás fő profilja a vetőmag termelés, -termeltetés és -forgalmazás. A megtermelt vetőmagokat Magyarországon, Nyugat-Európában és a kelet-európai országokban értékesíti a cégcsoport. A magát innovatív vállalkozásnak tekintő Lajtamag Kft. speciális eszközökkel felszerelt laborral és modern gépekkel ellátott vetőmagüzemmel rendelkezik. A vállalat mintegy 1800 hektárnyi területen termel alternatív kultúrákat (többek között olajretket, pohánkát, facéliát, vörösherét, bivalyherét és lucernát valamint őszi-és tavaszi kalászosokat).

A vetőmag üzemben és annak raktárjaiban egyedülálló nyilvántartási rendszer működik. A társaság az üzemméretnek megfelelő mennyiségű informatikai berendezéssel van felszerelve és több saját szerveren is dolgozik, illetve felhő alapú tárhelyre rögzíti adatait. A cégcsoport a  Microsoft Dynamics NAV vállalatirányítási rendszerét, az Agrovir  innovatív vezetői információs szoftverét, valamint egy rádió frekvenciás azonosítórendszert (RFID) alkalmaz mindennapi tevékenységeihez.

A Microsoft Dynamic NAV rendszer pénzügyi, gyártási, vevőkapcsolati, logisztika és kontrolling modulokkal áll a vállalkozás rendelkezésére. A cég informatikai szakembereinek meg van a lehősége arra, hogy saját fejlesztéseket integráljanak a már meglévő rendszerbe. Az egyedi „Lajtamag-funkciók” a szerződéskötés- és labornyilvántartást foglalják magukba.

Az Agrovir elnevezésű szoftver rendelkezik egy táblanyilvántartással, amely termesztési időszakokra van bontva, valamint egy munkaműveletnyilvántartó programot is magába foglal.

Az RFID egy rádiófrekvenciás azonosítórendszer, melynek egyik része termésnyilvántartásra használatos, másik pedig raktári pozícionálásra alkalmazható.

A rendszer alapja az egyedi azonosító szám mely bigbagenként más és más. Ez az azonosító leolvasható az RFID antennával ellátott tablet eszközzel, mely mögött a Navision integráció áll. Ezekhez a számokhoz egy-egy raktári tétel van rendelve, illetve meg van határozva annak faja, fajtája és tartózkodási helye.

A Lajtamag bázis laborjában vetőmag minősítés folyik. A minőség-ellenőrzés folyamata során vizsgálva vannak az input anyagok, a szelektált anyagok és a végtermék tisztaságra, csírára, valamint víztartalomra. Az output minőségének ellenőrzésére azért van szükség, mert ennek segítségével megtudhatjuk, hogy eléri-e a minőségi előírások szintjét.

A cégcsoport látogatásakor lehetőségünk nyílt megtekinteni az aktuális növénytermesztési munkálatokat. A kukoricavetésbe mi is besegítettünk kicsit, már csak azzal is, hogy néhány női tagunk is beugrott a traktorba egy kör erejéig.  

Seiwerth Anna a cégcsoport egyik tulajdonosa elmondta még, hogy a vállalkozás számos fejlesztés előtt áll mind maga a vetőmag üzem területén belül, (teljesen automata csomagolósor beszerzésére fog sor kerülni) mind a labori munkálatok korszerűsítése céljából.

A Lajtamag Kft. nagy hangsúlyt fektet a fiatalos lendület és a tapasztaltabb szakembereik tudásának összehangolására, ennek eredményességét a „Sikeres generációváltás és családi értékek a vezetésben” kitüntetés is alátámasztja.

Simon Szimonetta

A vetőmaggyártás csúcsán

Diákszervezetünk 2 napos szakmai kirándulás keretében meglátogatta a Mauthner cégcsoport Probstdorf Saatzucht testvérvállalatát. A Mauthner Közép Európa vezető növénynemesítő és vetőmag előállító vállalatcsoportja, amelyek közül kedvező éghajlati adottságainak és elhelyezkedésének köszönhetően kiemelkedik a Probstdorfban található nemesítőház. A vállalat Magyarországon is képviselteti magát mint, a vasvári székhelyű Karintia Kft., amelynek vezetője Bene Zoltán. Személyesen kísért végig minket a látogatás során és nagy mértékben hozzájárult a látogatás sikerességéhez.

Érkezésünk után szívélyes fogadtatásban volt részünk. Dr. Maria Gohn-Mauthner a Saatzucht Donau Nemesítőház tulajdonosa köszöntött minket, majd Johann Birschitzky ügyvezető előadását hallgathattuk meg a cégcsoport történetéről, illetve jelenlegi tevékenységeiről. A növénynemesítésről tartott rövid bemutatóban kiemelt hangsúlyt fektetett az éghajlatváltozással együtt járó kihívásokra, amelyekkel a vetőmagelőállítás során szembe kell nézni. Megismerkedhettünk a legfontosabb nemesített fajtákkal, amelyek prémium minőséget képviselnek a piacon. Valamint megtudtuk, hogy itt állítják elő legmagasabb genetikai fokú vetőmagokat. Melyeket tovább szaporítva kerülnek a hibrid vetőmagok a gazdákhoz. Az izgalmas előadások után a környéket is megcsodálhattuk és egy Duna-parti ebéd keretében kötetlenebb hangulatban beszélgethettünk vendéglátóinkkal.

A nap folytatásaként az üzemet járhattuk körbe, ahol belátást nyertünk a vetőmagelőállítás teljes folyamatába, a vetőmag tisztításán, válogatásán át a csomagolásig minden lépést röviden bemutatva. A komoly gépesítési technológiák mindenki figyelmét felkeltették, amelyek nagyban hozzájárulnak az egyedülálló minőségű vetőmagok gyártásához, ugyanakkor kiemelték, hogy milyen fontos szerepe van a precíz munkának és odafigyelésnek, mivel egy apró idegen szem mag a továbbszaporítás során akár több ezerszeresen is visszaüthet a gazdáknál.

Az üzemlátogatás után a körbevezetés a kísérleti parcellákon folytatódott, ahol saját szemünkkel is láthattuk a különböző fajták jellegzetességeit. Számos búzaféle, árpa, káposztarepcék és szójafajta került bemutatásra, amelyek más-más tulajdonságokkal, érési idővel, termőképességgel bírnak.

Összességében számos szakmai tudással és tapasztalattal gyarapodtunk és belátást nyertünk a magasfokú vetőmaggyártás és nemesítés rejtelmeibe. Fontos megjegyezni, hogy szervezetünknek ez volt az első igazán szakmai külföldi útja, ezért hálásak vagyunk vendéglátóinknak a lehetőségért.

Usák Szabina és Kis Bettina

2019. március 27.-én került megrendezésre a II. Agribusiness konferencia Budapesten, a Grupama Arénában. Az esemény különlegessége, hogy ezt nem egy cég, nem állami intézmény, hanem FIATALOK szervezték. A Corvinus Agribusiness csapatának meghívásának eleget téve hozzávetőleg 200 fő jelent meg. Az esemény fényét tovább emelte, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter volt a fővédnök, valamint az Agrármarketing Centrum szerepelt kiemelt partnerként. Cikksorozatunkban a konferencia előadásait, kerekasztal beszélgetését foglaljuk össze röviden.

A 2019. március 27-én megrendezésre kerülő Agribusiness konferencia keretein belül a résztvevők többek között arra is választ kaphattak, hogy mitől lesz jövedelmező a precíziós mezőgazdaság. Heicz Péter előadásában a helyspecifikus mezőgazdaság bemutatására helyezte a hangsúlyt. A helyspecifikus mezőgazdaság egyik ága, a változó tőszámú vetés elterjedése világszerte rohamos ütemben növekedett az elmúlt években. Azonban óriási különbség van az országok, valamint földrészek fejlődésének dinamikája között.

A helyspecifikus mezőgazdaság az Egyesült Államokban gyökeredzik. Egyrészt, ez betudható annak, hogy itt az átlagos táblaméret jóval nagyobb, mint a világ többi országában- beleértve Magyarországot is. Európára is igaz, hogy drágulóban vannak a termelési tényezők árai, viszont az áltagos táblaméret jóval kisebb. Magyarország magas technológiai színvonalat képvisel európai szinten, érthetjük ezt arra, hogy a 4,5 millió hektárnyi szántóterületből 2-2,5 millió hektár GPS-szel le van fedve, ami kis ország révén rendkívül nagy teljesítménynek számít.

Felmerülhet a kérdés, hogy a helyspecifikus mezőgazdaság jövedelmező vagy fenntartható-e. A Syngenta Üzemfejlesztési és Digitális Agronómiai Vezetője szerint a fenntarthatóság egyik legjobb eszköze a digitalizáció, hiszen ha adatokra és algoritmusokra alapozva, előre tervezetten juttatunk ki növényvédő szert vagy műveljük a földet, akkor nem használjuk el feleslegesen az input anyagjainkat. Létezik egy predikció, miszerint a Föld lakossága 2050-re kilenc milliárdra gyarapszik és a szakemberek a digitalizációtól várják az élelmezés problémájának egyik megoldását. Annak tudatában, hogy a termőterületeket nem tudjuk már tovább növelni, így a termelés fokozása jelenthet megoldást a fent említett nehézség kiküszöbölésére.

   A helyspecifikus műtrágyázás 18%-os, a precíziós vetés és a VRA technikák 13%-os, a helyspecifikus növényvédelem 4%-os, a precíziós öntözés 10%-os termésnövekedést is hozhat. Ezen adatok alapján elmondható, hogy a műtrágya képviseli a legnagyobb arányt a költségszerkezetben. A sikerességet, valamint a hozzáadott érték mértékét befolyásolja még, a terület monitoring, illetve a begyűjtött adatok értelmezésének módja.

A precíziós mezőgazdaság megvalósítása nem minden esetben egyszerű. A termelők gondolkodását egyfajta evolúcióhoz hasonlíthatjuk. Eleinte a gazdálkodók komplex műtrágyát alkalmaztak az adott termőterület egészére. Ezt követően a növény igényeinek megfelelően választottak növényvédő szert a szakemberek. Utóbbi közelebb áll a legköltséghatékonyabb módszerek egyikéhez. A következő lépcsőfok, hogy megvizsgáljuk a talajt tápanyagtartalom tekintetében majd az adatokat összevetjük az elvetni kívánt növény tápanyagszükségletével. Ez alapján biztosítani tudjuk a tápanyagutánpótlást. A helyspecifikus gazdálkodásmód képviseli a következő szintet, ahol szükséges megvizsgálni a táblán belül a talaj tápanyagtartalmát talajmintavétel után, ugyanis ez változó lehet részenként. Ennek tudatában választhatunk hozzá műtrágyát, növényvédő szert vagy akár ehhez igazíthatjuk a vetőmag hektáronkénti számát. Ezen technika használatához szükség van egy gondolkodásmódbeli váltáshoz, valamint időre, az új technológia elsajátításához. Összegezve elmondható, hogy precíz gazdából válhat precíziós gazdálkodó.

A döntéshozatal korántsem egyszerű a gazdálkodók számára, ugyanis rengeteg adat áll a rendelkezésükre. Másrészt sokan kínálnak a precíziós gazdálkodásban használatos szolgáltatást az iparágban, viszont sokuk mögött nincs valódi érték vagy kidolgozott megvalósítható módszer, csupán csak egy kiforratlan ötlet, amit minél gyorsabban szeretnének értékesíteni a piacon. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a technika rendelkezésre áll, ami a szűk keresztmetszet az az agronómiai tudás. Ez azt jelenti, hogy a gyártók nincsnek felkészülve termékinformáció tekintetében (például: a gazdálkodó nem kap elég tájékoztatást arról, hogy növényvédő szert milyen feltételrendszer mellett alkalmazhatja a leghatékonyabban). A mai napig problémát jelent az agronómiai szaktanácsadás hiánya, mert még a legjobban felszerelt üzemeknél is rengeteg kétely és nagyon sok kérdés merül fel. Annak ellenére, hogy modern eszközökről beszélünk, felmerülhetnek apróbb hibák (tegyük fel, hogy ha a hozamtérkép nincs jól bekalibrálva, akkor a műszer nem ad objektív adatokat). Számos cég küzd azzal a problémával, hogy nincs erőforrás, aki a felkészületlenségből adódó váratlan helyzetekre azonnal reagálni tudna.

A változó tőszámú vetés kialakításánál szükséges termőképesség alapján zónákra osztani a területet (talajmintavétel alapján). Majd ezek eredményeképpen meghatározni az adott növény helyes tőszámát, felmérni a talaj tápanyagszükségletét és megállapítani a zónák célhozamát. Elengedhetetlen még a technológiai kivitelezés, az eredmények mérése, valamint azok megfelelő kiértékelése. Ezekhez a tevékenységekhez a gazdák számára rendelkezésére állnak műholdtérképek, kijuttatási térképek és hozamtérképek is. A differenciált tőszámvetéshez elengedhetetlen egy erre alkalmas vetőgép, monitor, amely változó dózis vezérlésére alkalmas, GPS antenna (ami 2 centiméter pontosságú jellel rendelkezik) és traktor isobus kapcsolattal.

A technológia alkalmazásának következménye, hogy a termésátlagok növekednek így többlet jövedelem jelentkezik. A sikeresség kulcsa a pontos zónaelhatárolás és a valós kompatibilitás azaz, a gyakorlatban is működő kapcsolatok szükségesek. Összegezve elmondható, hogy a precíz, pontos kivitelezés nélkül a technológia nem alkalmazható hatékonyan csupán csak pénz és időpazarlás.

Simon Szimonetta

2019. március 27.-én került megrendezésre a II. Agribusiness konferencia Budapesten, a Grupama Arénában. Az esemény különlegessége, hogy ezt nem egy cég, nem állami intézmény, hanem FIATALOK szervezték. A Corvinus Agribusiness csapatának meghívásának eleget téve hozzávetőleg 200 fő jelent meg. Az esemény fényét tovább emelte, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter volt a fővédnök, valamint az Agrármarketing Centrum szerepelt kiemelt partnerként. Cikksorozatunkban a konferencia előadásait, kerekasztal beszélgetését foglaljuk össze röviden.

Mezőszentgyörgyi Dávid előadása nyitányaként egy promóciós videó keretében mutatta be a T-Systems-nél zajló fejlesztéseket az agrárium területén. Kiemelten foglalkozott a TÉKA, vagyis a Tudás és Értékalapú Közösségi Agrárportál projekttel, amely az agráriumban dolgozók éltét kívánja megkönnyíteni 21. századi módszerekkel.

 A rohamosan fejlődő technológia már a hétköznapi életünk és munkánk szerves részét képezi, miért ne vehetnénk hasznukat a mezőgazdasági termelésben is. Több eszköz használata már túlmutat az egyszerű hobbin, így például a drónok is megbízható társainkká váltak a mezőgazdaság megannyi területén. Manapság a drónok már alkalmasak permetezésre, biztosítási kárfelmérésre, illetve földmérésre és akár termésátlag becslésére is. Ezeknek a funkcióknak a használata hatalmas mennyiségű adatot generál, melyeket az okoseszközök és szoftverek használható információvá tudnak alakítani, ezzel elősegítve a precíziós gazdálkodás megvalósulását.
De miért van szükségünk egy agrár tudásmegosztó csatornára? Az ok az együttműködés fontossága, amely a teljes mezőgazdaság jövőjét jelenti. A hibák, amelyeket elkövetünk, a tapasztalatok, melyek által jobbá válhatunk mind megoszthatóvá válik egyetlen felületen. A közös cél pedig a magyar mezőgazdaság felkészítése a jövőben bekövetkező környezeti változásokra, melyet a tudás megosztása által leszünk képesek megvalósítani.
Az agrárdigitalizáció jelentős javulásokat képes hozni a gazdálkodók számára, hiszen aki folyamatosan figyeli tevékenységét, és az adatokból információt tud kinyerni, képes hatékonyabban irányítani gazdaságának jövőjét.

Európában közel 4500 cég foglalkozik agrár digitális szolgáltatásokkal, ami egy 26 milliárd eurós piacot jelent. Ennek a szükségességét indokolja, hogy az agrárium egy igen erőforrásigényes terület, ugyanis az édesvízkészlet 70 %-át használja fel. Nem mindegy tehát, hogy ilyen népességnövekedés és klímaváltozás mellett miként gazdálkodunk erőforrásainkkal.

Természetesen a modern technológiák használatához figyelembe kell venni a hálózati igényeket, ugyanis az agrár vállalkozások, gazdaságok, szántóföldek a vidéken, nagyvárosokól távol helyezkednek el. Felmerül tehát a kérdés, hogy a szántóföld közepén milyen lehetőségeink vannak az okoseszközök használatára. Ki kell emelni, hogy Magyarország világviszonylatban a 4. helyen áll a 4G-s lefedettségben vidéki területeken. Nagy-Britanniában ezzel szemben a 3G-s lefedettség is csak 59%-ban érhető el a vidéki településeken.

A siker záloga tehát az adatközpontú gazdálkodás, vagyis a Farming 4.0, amely összegyűjti és feldolgozza az adatokat, majd a szereplők tevékenységének megfelelően osztja vissza a felhasználható információt, mellyel hatékonyabbá tehetik a termelést. Ehhez azonban szükséges ismernünk az agrárium szereplőit, akik meghatározzák azt, hiszen a technológiai forradalommal együtt ők is változtak. Sikerült azonosítani personákat, melyek segítségével jobban modellezhető a hazai felhasználók köre. Az úgynevezett földesurak, közép és szakik kategória mellett ott vannak az  innovátorok és a vandák, akik kiemelten hatnak a környezetükre azáltal, hogy hajlandók kipróbálni és tudatosan használni az új technológiákat. Ezért fontos, hogy a gazdálkodóknak legyen egy közössége, ahol a tudáscsere kölcsönösen építi a feleket, és az ebben rejlő potenciál felszínre tud törni. Ugyanis tudjuk, hogy a jövőben az adat fogja érni a legtöbbet, ami által prognosztizálni tudjuk majd a jövőnket.

A T-Systems számára kiemelt fejlesztési terület lesz az időjárással kapcsolatos előrejelzések gyűjtése, amely lokalizáltan, GPS koordináták alapján tud több helyre különböző időjárási adatokat szolgáltatni, valamint fejlesztés alatt áll egy gazdálkodói telepirányítási rendszer (ERP) és több állattenyésztésben alkalmazható hatékonyságnövelő technológia is.

Lengyel Elizabeth

2019. március 27.-én került megrendezésre a II. Agribusiness konferencia Budapesten, a Grupama Arénában. Az esemény különlegessége, hogy ezt nem egy cég, nem állami intézmény, hanem FIATALOK szervezték. A Corvinus Agribusiness csapatának meghívásának eleget téve hozzávetőleg 200 fő jelent meg. Az esemény fényét tovább emelte, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter volt a fővédnök, valamint az Agrármarketing Centrum szerepelt kiemelt partnerként. Cikksorozatunkban a konferencia előadásait, kerekasztal beszélgetését foglaljuk össze röviden.

Agribusiness Konferenciánk utolsó előadójaként ellátogatott hozzánk Papp Zsolt, a Senit Kft. operatív kereskedelmi vezetője. A vállalat eredetileg egy biztonságtechnikai cégként kezdte meg működését 2005-ben, melynek feladata az ipari rendszerek kiépítése a biztonságtechnika és informatika területén volt. Azonban pár évvel később megbízást kapott egy tehenészet folyamatfelügyelési rendszerének telepítésére és ezzel megkezdődött a mezőgazdaság utáni érdeklődése.

2016-ban el is indították az OKOSFARM projektet, mely agrár-informatikai rendszerek fejlesztését foglalja magába. Jelenleg 70 telephelyen vannak jelen megoldásaikkal.

Papp Zsolt elmondása szerint, nagyon fontos, hogy az iparban már meglévő technikák a mezőgazdaságba is átkerüljenek. Ennek oka, hogy az ipari üzemek kontrollja már igen fejlett. Alapja az informatikai infrastruktúra, mely lehetővé teszi az épületek felügyeletét, a környezeti adatok közös használatát és számos egyéb hasznos dolgot. Ezzel szemben a mezőgazdaságban nincs kiépített, átfogó hálózat, farmfelügyelet, mivel hiányzik az informatikai háttér. Ma már azonban tudjuk, hogy az bizony elengedhetetlen, mivel az informatika mindennek a központi szereplőjévé vált. Ezt a hiányt a Senit Kft. fel is ismerte és megjelent a piacon új innovatív ötleteivel.

 A farmok telephelyeinek fő jellemzője a nagy kiterjedés, tagolt épületstruktúra, a különböző funkciók elkülönülése. A cél az, hogy e tagoltság ellenére is lehessen adatokat begyűjteni, az épületeket, dolgozókat, „munkadarabokat” felügyelni. A környezeti adatok mérése azért fontos, hogy optimális körülményeket tudjanak biztosítani az állatoknak és a növényeknek.

Az állattartásban lehet a cél például a tejhozam, vagy a súlygyarapodás növelése. Náluk a leggyakrabban mért mennyiségek, a hőmérséklet, a levegő nedvességtartalma, fény, és számtalan más tényező. Ezek mérésére fejlesztettek ki saját eszközöket, szenzorokat. Fontos, hogy a mérési pontot hol helyezzük el a jószág életterében. Ezen szenzorok az adatokat folyamatosan és biztonságosan továbbítják a központ felé, így van lehetőség a gyors beavatkozásra, az állandó kontrollra. Ez a fajta adatgyűjtés rendkívül költséghatékony és jól használható.

Azt is megtudhattuk az előadás során, hogy a vállalkozás két esettanulmányt is végzett. Egyik témája a pasztörizálás-, a másiké pedig a terménytárolás felügyelése volt. Mindkettő esetében a problémát az információ hiánya jelentette a folyamatról, a nem megfelelő kontrolláltság. Azonban a megfigyelések szerint, megfelelő technika alkalmazásával, automatizálással jelentősen javíthatóak az eredmények.

Ezt más sem támasztja alá jobban, mint a vállalat mottója, miszerint „a hatékonyság növelése és a veszteségek csökkentése a cél”. Éppen ezért, Senit Kft. nagy lendülettel dolgozik azon, hogy az agráriumban rejlő új informatika adta lehetőségek minden gazda számára elérhetővé váljanak. Céljuk, hogy ne csak a gazdák legyenek okosak, hanem farmjuk is.

Halla Bianka

2019. március 27.-én került megrendezésre a II. Agribusiness konferencia Budapesten, a Grupama Arénában. Az esemény különlegessége, hogy ezt nem egy cég, nem állami intézmény, hanem FIATALOK szervezték. A Corvinus Agribusiness csapatának meghívásának eleget téve hozzávetőleg 200 fő jelent meg. Az esemény fényét tovább emelte, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter volt a fővédnök, valamint az Agrármarketing Centrum szerepelt kiemelt partnerként. Cikksorozatunkban a konferencia előadásait, kerekasztal beszélgetését foglaljuk össze röviden.

Felkészültség, összhang és dinamika… Talán ezzel a három szóval jellemezném leginkább a téma előadóit (Kozma Nóra (20), Boga Balázs (19), Szép Hunor (20), Jakó Zsolt (20)), akik nem mellesleg a határon túli kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Gazdaságtudományi karának hallgatói. A kutatásaikat és elemzéseiket a Gazdasági Tanácsadó Klub keretein belül készítették. Az előadás során a következő kérdésekre igyekeztek releváns válaszokat adni: Milyen helyzetben van hazánk és a Kelet-Európai régió agráriuma a nyugatihoz képest? Vajon milyen alszektor(ok)ba érdemes befektetnünk? Esetleg mennyire vagyunk nyitottak az újításokra?

Számok az EU-ból

Az Európai Unióban 2017-ben az mezőgazdaság a GDP „torta” 1,6%-át képezte, amely nagyjából 25 milliárd eurós összterméket takar. A legszignifikánsabb alszektorok természetesen a növénytermesztés és állattenyésztés. A számok nem látványosan, de évről évre csökkennek és ez a tendencia megfigyelhető a támogatások terén is – derül ki a kutatásból. Nem csupán a támogatások mennyisége, hanem minősége is változni fog a 2021 és 2027 közötti időszakban, hiszen jóval magasabb összegekre számíthatnak azok, akik energiát fordítanak a klímaváltozás elleni harcra, a környezetvédelemre, valamint az technológiai újításokra. Jó példa erre a Horizon Europe, valamint az Eco-schemes támogatási rendszer. Ha ezt a trendet figyelembe vesszük, könnyen rájöhetünk, hogy az innovációs és digitalizációs forradalom az agráriumot sem kerülte el.

Hátráltató tényezők

A Keleti régiót, köztünk hazánkat is egyértelműen meghatározza néhány olyan negatív körülmény, amely deficitesen hat az egész ágazatra. A legsúlyosabb probléma kétségtelenül a lefejezett feldolgozóipar, amely arra kényszeríti a termelőket, hogy termékeiket félkészen értékesítsék, lemondva a magasabb profitról. Az elöregedő gazdálkodó réteg sajnos gyakran képtelen a legkisebb újítások befogadására is és a negatív történelmi tapasztalások miatt a szövetkezetek létrehozása is nehézkes lenne, holott ezek alkalmazása napjainkban a versenyképesség esszenciális részét képezi.

Vertikális integráció, mint megoldás

A megoldást a vertikális integráció, vagyis a termelési folyamat két vagy több különböző szakaszának egy cégben való egyesítése jelenthetné – állítják az előadók. Véleményüket olyan nemzetközi példákon keresztül bizonyítják, mint a brazil BRF, az európai Cooperl Arc Atlantique vagy épp a kínai Yingzi cégek. Ezen nagyvállalatokban az a közös, hogy a takarmány előállításától, az állattenyésztésen és feldolgozáson keresztül a végső értékesítésig jelen vannak a piacon. Ez a sokoldalúság elég tőkeerőssé teszi őket ahhoz, hogy áldozzanak az újításokra. Szerencsére magyar példa is hozható a témában, gondoljunk csak a Bonafarm Mezőgazdaság Koca- és hízóintegrációs programjára.  

Barta Dénes

2019. március 27.-én került megrendezésre a II. Agribusiness konferencia Budapesten, a Grupama Arénában. Az esemény különlegessége, hogy ezt nem egy cég, nem állami intézmény, hanem FIATALOK szervezték. A Corvinus Agribusiness csapatának meghívásának eleget téve hozzávetőleg 200 fő jelent meg. Az esemény fényét tovább emelte, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter volt a fővédnök, valamint az Agrármarketing Centrum szerepelt kiemelt partnerként. Cikksorozatunkban a konferencia előadásait, kerekasztal beszélgetését foglaljuk össze röviden.

A konferencia első részében hallhattuk az Agrovir Kft. képviseletében Gorotyák Igor (marketing vezető) bevezető gondolatait, hogy a mai modern technológiák használata mennyire nélkülözhetetlen az agráriumban is. Az AgroVIR innovatív információs szoftverével már több, mint 10 éve megkönnyíti a gazdálkodók, illetve vállalatok döntéshozatalát különböző adatok összegyűjtésével, rendszerezésével, és pontos információkká alakításával.

Ezután Okner Péter, az AgroVIR cégvezetője vette át a szót, aki kiemelte a digitalizáció jelentőségét a modern mezőgazdaság kialakításában. Létrehozott szoftverük az agrárvállalatok számára hatalmas segítséget nyújt, amely a magyarországi sikere után nemzetközi szinten is egyre keresettebb lett. Románia és a környező országok mellett, még Argentínában is megjelent a cég innovatív rendszere.

Fontos, hogy nemcsak a vállalatok, hanem a gazdálkodók is úgy hozzák meg fontosabb döntéseiket, hogy minden tényezőt és rendelkezésre álló információt figyelembe vesznek. A mezőgazdasági folyamatok során is nélkülözhetetlen, hogy minden fázisban körültekintően, a lehetséges kockázatok elkerülésével a lehető legmagasabb hozamot érhessék el a gazdálkodók. Ezáltal minél magasabb profitot tudjanak realizálni.

Előadásában kiemelte az összefogás jelentőségét a mezőgazdasági szektoron belül, valamint a fontosságát annak, hogy minél jobban bevonásra kerüljön a fiatalság a jövő megoldásainak keresésében.

A fiatalok bevonásának első lépéseként 2018-ban megrendezésre került az Agrovirtus verseny, amelyről Huszthy Balázs számolt be nekünk. A verseny egyetemista hallgatóknak adott lehetőséget arra, hogy különböző feladatokon keresztül megismerkedhessenek a szoftver felületével és használatával. A versenyre 80 csapat jelentkezett, megközelítőleg 300 hallgató, akik hatalmas lelkesedéssel vetették bele magukat a hétről-hétre új kihívásokat rejtő feladatokba. A verseny ideje alatt többen is érdeklődtek az esetleges karrierépítési lehetőségekről a cégnél, mivel sokak figyelmét felkeltette a szoftver használatában rejlő lehetőségek az ágazat fejlesztésének céljából. És ennek eleget téve létrehoztak egy webfelületet (agrovirtus.hu/karrier), amely az agráriumban megjelenő állásajánlatokat gyűjti össze kiemelten a végzős egyetemi hallgatók és a friss diplomások számára. Továbbá bejelentésre került, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel az idei évben is megrendezésre kerül az Agrovirtus verseny, ahová minden csapat jelentkezését nagy szeretettel várják.

Az előadás záró gondolataként a mezőgazdaságban rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet és bíztatta a hallgatóságot, hogy érdemes ebben a szektorban elhelyezkedni.

Usák Szabina és Kis Bettina