2019. szeptember 26. és 29. között az idei 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár került megrendezésre a Hungexpon. Az OMÉK keretein belül számos programlehetőség várta a látogatókat. Cikkünk, azonban arról fog szólni, hogy milyen karrierlehetőségekkel tud szolgálni az agrárium. Ezen téma egy kerekasztal beszélgetés formájában került elemzésre, melynek résztvevői Dr. Urbányi Béla, általános és stratégiai rektorhelyettes a Szent István Egyetemről, Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, agrobusiness szakértő, a T-Systems Magyarország Zrt., valamint a Corvinus Egyetem munkatársa, Kövesdi József, ügyvezető az Okosfarmtól, Szabó István, ügyvezető igazgatóhelyettes az OTP-től, valamint Borda Áron, a Corvinus Agribusiness diákszervezet agrászakmáért felelős alelnöke voltak.
Dr. Urbányi Béla eleinte felvezette, hogy milyen problémákkal rendelkezik jelenleg a magyar munkaerőpiac. Véleménye szerint a jelenlegi munkaerőhiány már nettó munkaerőhiány, ugyanis nem csak a szakképzett réteg, hanem a legegyszerűbb munkákra befogható tömeg is hiányzik. A következő kérdés afelé irányult, hogy melyek azok a szakok, egyetemek, valamint egyéb képzések, ahol jól és célzottan és hatékonyan lehet átadni a szükséges tudást. Dr. Urbányi Béla elmondása szerint, az agrár munkaerő piacnak általános képzésű hallgatókra van szüksége, tehát a legnagyobb lehetősége azon diákoknak van, akik például alapképzésben mezőgazdasági mérnöknek tanulnak. Egyetemi tanulmányaik után ezen hallgatókat a munkaerőpiac, valamint a vállalkozások tovább formálhatják. Nagy dilemma napjainkban a mesterképzés rendszere. Dr. Urbányi Bélától megtudhattuk, hogy Norvégiában például 2025-től nem nappali mesterképzéses, hanem levelezős hallgatókkal kalkulálnak.
Borda Áron, a diákok nevében mondta el véleményét azzal kapcsolatban, hogy az egyetemeknek milyen irányba lenne érdemes elmozdulniuk. Elmondása szerint fontosak az elméleti alapok, de leginkább gyakorlatorientált képzésekre van szükség. Borda Áron a Corvinus Agribusiness diákszervezet agrászakmáért felelős alelnöke, így megtudhattuk, hogy ezen szervezet tagjai számára számos lehetőséget nyújt gyakorlatorientált programokon való részvételre, mint például üzemlátogatásokra, melyekkel a hallgatók betekintést nyerhetnek az agráriumba, és remélhetőleg ezek az élmények a diákokat az agrár pályán marasztalják.
Kövesdi József is alátámasztotta a korábban elhangzottakat: fontos az elméleti alapok megteremtése, hogy a hallgató helyt tudjon állni a gyakorlatban.
Szabó István szerint Magyarország munkaerőpiaca óriási problémával küszködik: 200-250 ezer fő hiányzik a munkaerőpiacról. Természetesen az OTP is érintett a fennálló helyzetben, ügyvezető igazgató-helyettes úrtól megtudhattuk, hogy számos olyan helyzet áll elő, amikor valamelyik OTP fiók nem tud kinyitni, mert emberhiány van. Azt is kifejtette, hogy milyen kompetenciákat vár el a bankszektor, azon belül is az OTP a diákoktól: A diákok igyekezzenek rendszerben gondolkozni, emellett elengedhetetlen az angol nyelvtudás, ugyanis az OTP jelenleg 11 országban van jelen. Kiemelkedőnek tartja még a gyakorlatorientációt, valamint a pozitív attitűdöt is.
Kövesdi József hozzátette, hogy a diákok merjenek egy gyakornoki pozíció keretében megnyilatkozni, a vezetők pedig fogadják be ezeket az új nézőpontokat.
Borda Áron azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy a cégek szeretik a fiatalokat, keresik őket, nyitottak és sok esetben a diplomamunkában is segítenek. Fontosnak tartja, hogy a tanárok személyesen ismerjék a diákjaikat és segítsenek nekik megtalálni a számukra leginkább testhezálló munkakört, amelyben lehetőségük van tudásuk és kompetenciáik kamatoztatására, valamint fejlődési lehetőséggel is kecsegtet.
Dr. Urbányi Béla a duális képzés témakörében rendkívül fontosnak tartja, hogy az információáramlás megvalósuljon, valamint, motivált hallgatók kerüljenek a cégekhez.
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid a duális képzés témakörhöz kapcsolódóan megosztotta, hogy a magyar diákok 4,59%-a vesz részt duális képzésben. Mezőszentgyörgyi Úr a Budapesti Corvinus Egyetemen is tanít. Tapasztalatai alapján az ottani alapképzéses hallgatók nagy része dolgozik, a mesterszakos diákok pedig szinte mind kivétel nélkül. Elmondása szerint a nappali képzést elvégezni munka mellett nagyon nehéz, a duális képzésen lévő hallgatókat pedig sokszor az adminisztratív oldal akadályozza, melyen lazítani kellene a diákok érdekében. Emellett elengedhetetlennek tartja, hogy a bérek alkalmazkodjanak a duális képzésben résztvevő hallgatók elvégzett munkájához.
Szabó István szerint a generációváltás lehetőséget és egyben kockázatot is jelent. Ha a hallgató rendelkezik agrár családi háttérrel, akkor könnyen megvalósul a generációváltás, egyszerűen be tud lépni a piacra. Beszédében kiemelte, hogy ez a generáció már teljesen másképp működik, mint régen, a fiatalokat máshogyan kell finanszírozási oldalról megközelíteni. Véleménye szerint megoldás lehet a fiatal munkavállalók számára, ha különféle programok indulnának: például garanciaintézmények megerősítése, egzisztenciahitel, kamatkedvezmények. Szabó István az OTP nevében azt nyilatkozta, hogy mindenféleképpen a vállalkozók mellé tudnak állni, azonban a kezdő vállalkozók sehol sem élveznek prioritást, náluk az OTP-nél egy hitelkonstrukció van, ami jelzáloghitel mellett tud induláshoz segítséget nyújtani, ennek ammaximum kerete 10 millió forint, amely kevésnek bizonyul.
Miként lehet megtartani a fiatal munkavállalókat egy cégen belül? Kövesdi József elmondása szerint egy értelmes célt kell nekik találni a cégen belül, amivel a fiatalok hozzáállása teljesen megváltozik. „Nem szeretnek 8 órában kötötten dolgozni, de ha bízunk bennük és projekteket, valamint egy kis szabadságot adunk nekik, akkor sokkal jobb eredményt kapunk. Meg kell határozni a kereteket és elvárásokat, mérhetővé kell tenni a tevékenységüket, és ami a legfontosabb, meg kell ünnepelni a sikerüket – nem csak pénzben!”
Borda Áron hozzátette, ő azt tartja a legfontosabbnak, hogy a fiatalok szeressék munkahelyüket. Olyan célokat kapjanak, amik motiválják őket, valamint amikért szívesen küzdenek.
Szabó István elmondta, hogy az OTP, csak Magyarországon tízezer alkalmazottal rendelkezik. Náluk 3-4 éve egy szervezetfejlesztés indult el, aminek értelmében igyekezett a HR megtalálni azokat az eszközöket, amiket a fiatalabb generáció vonzónak tart. Kiemelte, hogy ha a jövedelmi oldalról nézzük, akkor a fiatal munkavállalóknál a pénzbeli motiváció 3-4 hónap múlva teljesen eltűnik. Az OTP-nél a jövedelem mellett egyéb juttatásokat is biztosítanak. A bankszektor számára is világossá vált, hogy ma már rendkívül fontos szerepet tölt be a home office, amely egy óriási előrelépés. Emellett nem elhanyagolható az irodai környezet kialakítása sem, amely teljes mértékben kielégíti a fiatal dolgozók igényeit.
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid hozzátette: „A mai fiatalok mentort keresnek, nem főnököt. Abszolút pozitív értelemben. Azt szeretnék, hogy hagyjuk őket dolgozni, ha pedig kérdésük van, akkor gyors választ kérnek.” Természeseten azt is elmondta, hogy éppen ezért a munkáltatókon is nyomás van. A T-System is igyekszik felvenni a ritmust, több módon próbál kedvezni a fiataloknak: Groupama Arénára néző terasszal rendelkezik, 2 kávézó mellett dühöngő szobák állnak rendelkezésre.
Dr. Urbányi Béla szerint minél előbb meg kell szerettetni az agráriumot a fiatalokkal. „Akik agráros családból jönnek, azok már anyatejjel szívják ezt magukba, míg mások még ma is ott tartanak, hogy a mezőgazdaság egyenlő a gumicsizmával és a trágyázással.” – fejtette ki. Elmondása szerint a felsőoktatási intézményeken óriási a felelősség, ugyanis rajtuk is múlik, hogy milyen hallgatók kerülnek ki intézményeikből. „A rengeteg elméleti órát redukálják az egyetemen, és próbálnak a diákoknak gyakorlatorientált projekteket adni, ugyanis jobban lehet ezáltal a fiatalokkal kommunikálni, valamint jobban tudják értékelni a tudásukat és a képességeiket, de ez a folyamat lassú, mert mire ez az új elképzelés végigmegy a rendszeren, az 3 év, erre pedig a fiatal munkavállalók nem fognak várni, elmennek máshova, leginkább külföldre. Éppen ezért KELL a változás, KELL a fiatalok igényeihez alkalmazkodni a felsőoktatásban, valamint a munkaerőpiacon.”
Borda Áron elmondása szerint az ágazat rendkívül speciális, sokan „szerelemből” csinálják. Hasznosak az OMÉK-hoz hasonló programok, expók, melyek közelebb hozzák a diákokhoz a szakmát. Fontos szerepet játszik a „learning by doing”, miszerint kész gyakorlatszagú esetek megoldása fekszik a fiataloknak kevés elmélettel. Csoportmunkák kereteiben elengedhetetlen, speciális skill-eket sajátíthatnak el.
A kerekasztal beszélgetés a következő igen lényeges fiataloknak szóló mondatokkal zárult: „Gondolkodjanak rendszerben, legyen asszertív a kommunikációjuk, figyeljék a változásokat, és amilyen gyorsan csak tudnak, alkalmazkodjanak azokhoz!” – tette hozzá Szabó István.
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid pedig a következőket adta útravalóul: „Legyenek kíváncsiak, legyen a mezőgazdaság egy kaland, egy igazi kihívás, és ha így tekintenek rá, akkor abban mindenki megtalálja magát.”
Peák Adrienn Laura
