2019. október 8-án a Hotel Benczúr adott otthont az OTP Fáy András Alapítvány által rendezett konferenciának mely a „Versenyképesség a munkaerőpiacon” címet kapta.
Az esemény Dr. Mészáros Tamás beszédével vette kezdetét. Az OTP Fáy András Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint a pénzügyi kultúra fejlesztésre szorul, melynek irányát a digitalizáció határozza meg.
Benedek Fülöp elhelyezte az OTP Bank szerepét az agrárfinanszírozásban: Az OTP Agrár és az OTP Fáy Alapítvány nem csak Magyarországon, hanem többek között Erdélyben és a Délvidéken is versenyképes gazdasági pozícióban van. A bankcsoport Közép-Európában meghatározó alakja, hiszen 11 országban van jelen és mindenütt egységes szemléletmód jellemzi. Az OTP Agrár igazgatója szerint a versenyképesség megtartása érdekében a munka világába belépő új nemzedéknek fel kell használni az idősebbek tapasztalatait, ugyanakkor szükség van a fiatal szakemberek meghallgatására is.
Bagdán Boglárka, az Agrárminisztérium (AM) agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára előadásban kitért arra is, hogy az agrárképzés átalakulóban van. A tévhitekkel és rémhírekkel ellentétben nem kevesebb emberre, hanem másfajta tudással rendelkező munkavállalókra van szükség a piacon. A jelenlegi szakképzési rendszerben magas a veszteségi faktor, ugyanis a gimnáziumi férőhelyek egyre bővülnek így elvonják a tanulókat a szakképzésből. Ehhez a veszteséghez hozzájárul az agrárszakma téves megítélése, illetve a rendszer átjárhatatlansága is. A fejlődés három alappilére pedig a karrier lehetőségének biztosítása, a vonzó környezet megléte és a naprakész tudású oktatók jelenléte. Az agrárszabályozás célja pedig nem más, mint a versenyképes jövedelem nyújtása, a modernizáció, a folyamatos megújulás, valamint a környezetvédelem.
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem docense ismertette a jelenlévőkkel a digitalizáció és a versenyképesség összefüggését az agrárszektor vonatkozásában. Az előadás során választ kaphattunk arra, hogy miért is foglalkozik egy informatikai cég az agráriummal és hogy a robotok elveszik-e tőlünk a munkát, vagy saját munkánk eredményességéhez járul-e hozzá. A T-Systems Magyarország agrobusiness szakértője részletezte az ágazatban dolgozók előtt álló kihívásokat, legfontosabbként a munkaerőhiányt, a „technológiai push”-t és a klímaváltozást (az egyenetlenül eloszló csapadékot) említette. Mindezekkel egyidejűleg a gazdáknak rendelkezésre állnak hardverek (a precíziós mezőgazdaságban meglévő funkciók folyamatos bűvölése-kamerák, szenzorok), továbbá vállalatirányítási szoftverek, melyekben összegződnek a gazdaság adatai.
A kerekasztal beszélgetés résztvevői Földi János és Hivekovics Ákos voltak, akik ugyan eltérő generációból származnak, azonban egy dolog mégis közös bennük: az innovációra való fogékonyság. A Földi János Által vezetett Pankotai Zrt. mintegy 4000 hektáron termeszt szántóföldi növényeket, sertéstelepet üzemeltet és egyszerre foglalkozik tanácsadással is. A Hivekovics családi vállalkozás vezetője a piaci rés megtalálása után kezdett bogyósgyümölcsök termesztésébe. A gazdaság 100 hektáron termeszt gyümölcsöt, melynek 70%-át öntözik is, valamit rendelkezik jéghálóval, drónos öntözőrendszerrel és hidropóniás termesztésre alkalmas eszközrendszerrel. A vita során a felek egyetértettek abban, hogy egy vállalkozás sikerességéhez elengedhetetlen a felsőoktatásban megszerzett alaptudás, az idegennyelvek ismerete és a külföldi utazások során gyűjtött tapasztalat. Összegezve elmondható, hogy az átalakuló oktatási rendszer átalakulása több lehetőséget hoz magával a tanulók számára, mint valaha. Fontos leszögezni még, hogy alkalmazkodnunk kell a modernizáció, illetve a digitalizáció adta eszközökhöz, szolgáltatásokhoz.
Simon Szimonetta
