fbpx

Legyen a mezőgazdaság egy kaland!

Legyen a mezőgazdaság egy kaland!

2019. szeptember 26. és 29. között az idei 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár került megrendezésre a Hungexpon. Az OMÉK keretein belül számos programlehetőség várta a látogatókat. Cikkünk, azonban arról fog szólni, hogy milyen karrierlehetőségekkel tud szolgálni az agrárium. Ezen téma egy kerekasztal beszélgetés formájában került elemzésre, melynek résztvevői Dr. Urbányi Béla, általános és stratégiai rektorhelyettes a Szent István Egyetemről, Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, agrobusiness szakértő, a T-Systems Magyarország Zrt., valamint a Corvinus Egyetem munkatársa, Kövesdi József, ügyvezető az Okosfarmtól, Szabó István, ügyvezető igazgatóhelyettes az OTP-től, valamint Borda Áron, a Corvinus Agribusiness diákszervezet agrászakmáért felelős alelnöke voltak.

Dr. Urbányi Béla eleinte felvezette, hogy milyen problémákkal rendelkezik jelenleg a magyar munkaerőpiac. Véleménye szerint a jelenlegi munkaerőhiány már nettó munkaerőhiány, ugyanis nem csak a szakképzett réteg, hanem a legegyszerűbb munkákra befogható tömeg is hiányzik. A következő kérdés afelé irányult, hogy melyek azok a szakok, egyetemek, valamint egyéb képzések, ahol jól és célzottan és hatékonyan lehet átadni a szükséges tudást. Dr. Urbányi Béla elmondása szerint, az agrár munkaerő piacnak általános képzésű hallgatókra van szüksége, tehát a legnagyobb lehetősége azon diákoknak van, akik például alapképzésben mezőgazdasági mérnöknek tanulnak. Egyetemi tanulmányaik után ezen hallgatókat a munkaerőpiac, valamint a vállalkozások tovább formálhatják. Nagy dilemma napjainkban a mesterképzés rendszere. Dr. Urbányi Bélától megtudhattuk, hogy Norvégiában például 2025-től nem nappali mesterképzéses, hanem levelezős hallgatókkal kalkulálnak.

Borda Áron, a diákok nevében mondta el véleményét azzal kapcsolatban, hogy az egyetemeknek milyen irányba lenne érdemes elmozdulniuk. Elmondása szerint fontosak az elméleti alapok, de leginkább gyakorlatorientált képzésekre van szükség. Borda Áron a Corvinus Agribusiness diákszervezet agrászakmáért felelős alelnöke, így megtudhattuk, hogy ezen szervezet tagjai számára számos lehetőséget nyújt gyakorlatorientált programokon való részvételre, mint például üzemlátogatásokra, melyekkel a hallgatók betekintést nyerhetnek az agráriumba, és remélhetőleg ezek az élmények a diákokat az agrár pályán marasztalják.

Kövesdi József is alátámasztotta a korábban elhangzottakat: fontos az elméleti alapok megteremtése, hogy a hallgató helyt tudjon állni a gyakorlatban.

Szabó István szerint Magyarország munkaerőpiaca óriási problémával küszködik: 200-250 ezer fő hiányzik a munkaerőpiacról. Természetesen az OTP is érintett a fennálló helyzetben, ügyvezető igazgató-helyettes úrtól megtudhattuk, hogy számos olyan helyzet áll elő, amikor valamelyik OTP fiók nem tud kinyitni, mert emberhiány van. Azt is kifejtette, hogy milyen kompetenciákat vár el a bankszektor, azon belül is az OTP a diákoktól: A diákok igyekezzenek rendszerben gondolkozni, emellett elengedhetetlen az angol nyelvtudás, ugyanis az OTP jelenleg 11 országban van jelen. Kiemelkedőnek tartja még a gyakorlatorientációt, valamint a pozitív attitűdöt is.

Kövesdi József hozzátette, hogy a diákok merjenek egy gyakornoki pozíció keretében megnyilatkozni, a vezetők pedig fogadják be ezeket az új nézőpontokat.

Borda Áron azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy a cégek szeretik a fiatalokat, keresik őket, nyitottak és sok esetben a diplomamunkában is segítenek. Fontosnak tartja, hogy a tanárok személyesen ismerjék a diákjaikat és segítsenek nekik megtalálni a számukra leginkább testhezálló munkakört, amelyben lehetőségük van tudásuk és kompetenciáik kamatoztatására, valamint fejlődési lehetőséggel is kecsegtet.

Dr. Urbányi Béla a duális képzés témakörében rendkívül fontosnak tartja, hogy az információáramlás megvalósuljon, valamint, motivált hallgatók kerüljenek a cégekhez.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid a duális képzés témakörhöz kapcsolódóan megosztotta, hogy a magyar diákok 4,59%-a vesz részt duális képzésben. Mezőszentgyörgyi Úr a Budapesti Corvinus Egyetemen is tanít. Tapasztalatai alapján az ottani alapképzéses hallgatók nagy része dolgozik, a mesterszakos diákok pedig szinte mind kivétel nélkül. Elmondása szerint a nappali képzést elvégezni munka mellett nagyon nehéz, a duális képzésen lévő hallgatókat pedig sokszor az adminisztratív oldal akadályozza, melyen lazítani kellene a diákok érdekében. Emellett elengedhetetlennek tartja, hogy a bérek alkalmazkodjanak a duális képzésben résztvevő hallgatók elvégzett munkájához.

Szabó István szerint a generációváltás lehetőséget és egyben kockázatot is jelent. Ha a hallgató rendelkezik agrár családi háttérrel, akkor könnyen megvalósul a generációváltás, egyszerűen be tud lépni a piacra. Beszédében kiemelte, hogy ez a generáció már teljesen másképp működik, mint régen, a fiatalokat máshogyan kell finanszírozási oldalról megközelíteni. Véleménye szerint megoldás lehet a fiatal munkavállalók számára, ha különféle programok indulnának: például garanciaintézmények megerősítése, egzisztenciahitel, kamatkedvezmények. Szabó István az OTP nevében azt nyilatkozta, hogy mindenféleképpen a vállalkozók mellé tudnak állni, azonban a kezdő vállalkozók sehol sem élveznek prioritást, náluk az OTP-nél egy hitelkonstrukció van, ami jelzáloghitel mellett tud induláshoz segítséget nyújtani, ennek ammaximum kerete 10 millió forint, amely kevésnek bizonyul.

Miként lehet megtartani a fiatal munkavállalókat egy cégen belül? Kövesdi József elmondása szerint egy értelmes célt kell nekik találni a cégen belül, amivel a fiatalok hozzáállása teljesen megváltozik. „Nem szeretnek 8 órában kötötten dolgozni, de ha bízunk bennük és projekteket, valamint egy kis szabadságot adunk nekik, akkor sokkal jobb eredményt kapunk. Meg kell határozni a kereteket és elvárásokat, mérhetővé kell tenni a tevékenységüket, és ami a legfontosabb, meg kell ünnepelni a sikerüket – nem csak pénzben!”

Borda Áron hozzátette, ő azt tartja a legfontosabbnak, hogy a fiatalok szeressék munkahelyüket. Olyan célokat kapjanak, amik motiválják őket, valamint amikért szívesen küzdenek.

Szabó István elmondta, hogy az OTP, csak Magyarországon tízezer alkalmazottal rendelkezik. Náluk 3-4 éve egy szervezetfejlesztés indult el, aminek értelmében igyekezett a HR megtalálni azokat az eszközöket, amiket a fiatalabb generáció vonzónak tart. Kiemelte, hogy ha a jövedelmi oldalról nézzük, akkor a fiatal munkavállalóknál a pénzbeli motiváció 3-4 hónap múlva teljesen eltűnik. Az OTP-nél a jövedelem mellett egyéb juttatásokat is biztosítanak. A bankszektor számára is világossá vált, hogy ma már rendkívül fontos szerepet tölt be a home office, amely egy óriási előrelépés. Emellett nem elhanyagolható az irodai környezet kialakítása sem, amely teljes mértékben kielégíti a fiatal dolgozók igényeit.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid hozzátette: „A mai fiatalok mentort keresnek, nem főnököt. Abszolút pozitív értelemben. Azt szeretnék, hogy hagyjuk őket dolgozni, ha pedig kérdésük van, akkor gyors választ kérnek.” Természeseten azt is elmondta, hogy éppen ezért a munkáltatókon is nyomás van. A T-System is igyekszik felvenni a ritmust, több módon próbál kedvezni a fiataloknak: Groupama Arénára néző terasszal rendelkezik, 2 kávézó mellett dühöngő szobák állnak rendelkezésre.

Dr. Urbányi Béla szerint minél előbb meg kell szerettetni az agráriumot a fiatalokkal. „Akik agráros családból jönnek, azok már anyatejjel szívják ezt magukba, míg mások még ma is ott tartanak, hogy a mezőgazdaság egyenlő a gumicsizmával és a trágyázással.” – fejtette ki. Elmondása szerint a felsőoktatási intézményeken óriási a felelősség, ugyanis rajtuk is múlik, hogy milyen hallgatók kerülnek ki intézményeikből. „A rengeteg elméleti órát redukálják az egyetemen, és próbálnak a diákoknak gyakorlatorientált projekteket adni, ugyanis jobban lehet ezáltal a fiatalokkal kommunikálni, valamint jobban tudják értékelni a tudásukat és a képességeiket, de ez a folyamat lassú, mert mire ez az új elképzelés végigmegy a rendszeren, az 3 év, erre pedig a fiatal munkavállalók nem fognak várni, elmennek máshova, leginkább külföldre. Éppen ezért KELL a változás, KELL a fiatalok igényeihez alkalmazkodni a felsőoktatásban, valamint a munkaerőpiacon.”

Borda Áron elmondása szerint az ágazat rendkívül speciális, sokan „szerelemből” csinálják. Hasznosak az OMÉK-hoz hasonló programok, expók, melyek közelebb hozzák a diákokhoz a szakmát. Fontos szerepet játszik a „learning by doing”, miszerint kész gyakorlatszagú esetek megoldása fekszik a fiataloknak kevés elmélettel. Csoportmunkák kereteiben elengedhetetlen, speciális skill-eket sajátíthatnak el.

A kerekasztal beszélgetés a következő igen lényeges fiataloknak szóló mondatokkal zárult: „Gondolkodjanak rendszerben, legyen asszertív a kommunikációjuk, figyeljék a változásokat, és amilyen gyorsan csak tudnak, alkalmazkodjanak azokhoz!” – tette hozzá Szabó István.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid pedig a következőket adta útravalóul: „Legyenek kíváncsiak, legyen a mezőgazdaság egy kaland, egy igazi kihívás, és ha így tekintenek rá, akkor abban mindenki megtalálja magát.”

Peák Adrienn Laura

Az ígéretes hazai agrár start-upok

Az ígéretes hazai agrár start-upok

Kerekasztal-beszélgetés az OMÉK „Az agrárium Téged vár! Kezedben a jövőnk” agrárkarrier konferencián

Ötlet, innováció. Manapság hívószóként csendülnek fel, ha szakmaiságról, karrierlehetőségekről beszélünk. Ismerősen hangzanak, szinte már magától értetődőnek vesszük a jelentésüket. De mi is a valódi tartalmuk? Mi rejtőzik meg a hangzatos kifejezések mögött? És mindez hogyan állítható a siker szolgálatába az agrárkarrier-pályákon?

            Az Agrármarketing Centrum és a Corvinus Agribusiness által szervezett konferencia utolsó programpontjának keretén belül 4 fiatalember foglalt helyet a kerekasztalt megtestesítő szénabálákon a nagyérdemű előtt. Balázs Bence, a bedrock.farm társalapítója, Hudecz Attila, a Growberry ügyvezető igazgatója, Bogár Márk, a Chilifarm tulajdonosa és Barta Dénes, az Agrármarketing Centrum és a Corvinus Agribusiness munkatársa. 4 fiatal, akiknek volt egy ötletük, és ezt az ötletet tovább is tudták vinni a megvalósítás útján. Agrár-startupjaik különböző stádiumban állnak, így a Balogh Tamás által irányított beszélgetés során teljeskörű rálátást tudtak adni számunkra a start-upok világáról.

            Rögtön az elején világossá vált: az ötlet csak a kezdet, de önmagában még kevés. Meg is kell valósítani! Ehhez pedig rengeteg munka, erőfeszítés, áldozat és kitartás kell. Alapvetően két úton lehet elindulni, saját erőből vagy kockázati tőke bevonásával. Utóbbi esetén az indulás relatíve egyszerűbb, viszont a befektető cég elvárásai súlyos teherként nehezedhetnek az induló vállalat működésére. Önerőből elindítani egy vállalkozást nagy kihívást jelent, de az utóbbi időkben egyre több lehetőség áll a vállalkozó kedvű fiatalok előtt. A családi támogatás mellett pénzdíjas versenyek, programok, pályázatok által is biztosítani lehet a szükséges tőkét.

Hudecz Attila kiemelte, ahhoz, hogy bárminemű támogatásra érdemesnek ítéljék az induló vállalkozásunkat, ötletünk megvalósíthatósága mellett azt is elengedhetetlen bizonyítani, hogy lesz rá igény. Lényegében be kell mutatnod a keresletét, és értékesítened kell a még csak a fejedben létező terméket és valamelyest a személyedet is a támogatók felé. Tükröződnie kell a hitelességnek, az elhivatottságnak, a rátermettségnek. Bogár Márk szerint a social media térnyerésével rendkívül jó eszköz került a kezükbe ebből a szempontból. Egy okosan szerkesztett, a vállalkozás imázsát hűen interpretáló honlap, Instagram vagy Facebook profil segítségével széles réteget szólíthatnak meg. Ezzel egyfelől alá tudják támasztani a termékük iránti érdeklődést, másfelől közvetíteni lehet a vállalkozás fő üzenetét, eszmeiségét.

Balázs Bence hangsúlyozta, hogy a sikerhez az is elengedhetetlen, hogy a vállalkozás valódi értéket képviseljen, hiteles értékrenden alapulva. A bedrock.farm hitvallása, hogy a Földet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Egy ilyen eszme, misszió segít eligazodni az üzleti életben, hogy a folyamatosan változó behatások ellenére is a kijelölt irányvonalon tudjon továbbfejlődni a cég. Tisztázni kell a célokat és az ahhoz illő stratégiát a profitábilitás eléréséhez, de ez több évbe is telhet. Azonban fejlődésének akármelyik stádiumában tartson is a vállalat, fontos a folyamatos fejlesztés, újítás, az üzlet bővítése, legyen szó akár feldolgozóüzem, látványkonyha kiépítéséről, gépek beszerzéséről, új munkaerő felvételéről.  

Kudarcoktól sajnos így sem lehet mentes egyetlen vállalat sem. A kisebb bukások természetes velejárói a tanulási folyamatnak. Tudni kell levonni a tanulságot, felhasználni a tapasztalatot a későbbiekben. Barta Dénesnek már gimnazista korában saját start-up projektje volt futóban, amely végül nem tudott fennmaradni.  Vállalkozói kedve azonban töretlen, és az egyetemet már sokkal rugalmasabb, támogatóbb közegnek véli egy start-up létrehozásához.

Saját start-upot vezetni nem mindig egyszerű és olykor bizonyos áldozatokat is megkíván, mégis mind a négy résztvevő egyértelműen állítja, hogy megéri. Hudecz Attila dolgozott multinál is, így még jobban tudja értékelni a függetlenséget, izgalmat, sokoldalúságot, mely ezt a pályát jellemzi. Egyik nap fizikai munkát végzel, következő nap megbeszélésre mész, majd előadást tartasz egy konferencián vagy kerekasztal-beszélgetésen.

Ha tehát van egy jó ötleted, vágj bele a megvalósításba! Tanulj, képezd magad, keresd az információval szolgáló embereket. Merj beszélni az ötletedről, hiszen ha kimondani se mered, akkor eleve életképtelen. Mérd fel a piacon az érdeklődést, és találj egy csapatot, egy társat, akivel hatékonyan együttműködve végig tudjátok járni a célul kitűzött utat. Ami pedig az ötlet mellett a legfontosabb, Bogár Márk szavaival élve, hogy „ne felejts el dolgozni”!

Gál Kincső