Hogyan lehetne az egykori kendernagyhatalom, Magyarország kendertermesztését újjáéleszteni? Milyen nehézségek adódnak manapság, milyen lehetőségek rejlenek az iparágban? Mindezekre kapott választ Molnár Györgytől, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatójától és Pásztor Zsolt kendergazdától, az NSKI agrárszakmai referensétől a Corvinus Agribusiness csapata szakmai eseménysorozatának 3. részében október 20-án.
Nemzetrészeink összefogásával egy összefüggő és korszerű kendergazdasági térség kialakítását megcélzó projekt kisfilmjének vetítésével kezdődött meg előadásunk. Ezt követően Pásztor Zsolt online csatlakozott hozzánk és mutatta be közel 20 hektáros kendergazdaságát, amit 5 év alatt épített ki. Előadásában kiemelte, a kender legnagyobb előnye, hogy többszöri haszonvételre van lehetőség termesztése során. A szárától a levelein át a magjáig, minden részét felhasználják a növénynek. A növény virágzatából és a cséplési aljból sok értékes vegyület nyerhető ki, amelyek használhatók akár szív és érrendszeri megbetegedések, idegrendszeri problémák, valamint daganatos megbetegedések kezelésére. A kender magja rendkívül fehérjedús, az érfalak egészségének megőrzését is elősegíti. A kender rostját a papír-, textil-, bútor- és biopolimeripar egyaránt felhasználja, belső fás részét, a pozdorját az építőipar szigetelőanyagként, az agrárium állati alomként hasznosítja. Végezetül hangsúlyozta, megfelelő fajtaválasztás esetén, a termesztés nem engedélyköteles tevékenység.
Molnár György Igazgató Úr összmagyarsági ügyként beszélt a kendertermesztésről és kijelentette: jelenleg — egyfajta kommunikációs szennyeződésként – kábítószerrel azonosítja a közbeszéd a kendert, holott ennek a sokoldalúan hasznos ipari növénynek ehhez nincs köze. Meggyőződése, hogy a generációváltással együtt Magyarországon gazdálkodási korszakváltásra is szükség van. A kendertermesztés hozzájárul a magyar agrárgazdaság megújításához, jelentősen növeli a termőföld jövedelmezőségét, ökológiai gazdálkodással segíti az ágazat környezeti fenntarthatóságát. Javítja a talaj minőségét, vízháztartását, a vetésforgóba jól beleilleszthető és klímavédelmi hatása is kiemelkedő. Az ipari kender 4 hónapos termesztési ideje alatt kb. 12,8 tonna széndioxid köt meg hektáronként, hasonlításképpen egy hektár erdő egy év alatt kb. 3-4 tonnára képes.
Az NSKI nagy lehetőséget lát a kender iparágnak a felvirágoztatására a Kárpát-medencében, ezért új fejlesztési irányként jelölt ezt ki a 2021-2027 közötti időszakra. Az Európai Unió által közzétett ún. zöld megállapodás célrendszerének mind a 8 célkitűzését egyidejűleg szolgálja, ugyanakkor a kenderipar felépítéséhez állami szerepvállalásra is szükség van. A tervezési, előkészületi munkálatok 2016-ban indultak el és 5 év után már 3 kenderipari beruházás meg is valósulhat a magyar-szlovák határtérségben egy uniós projekttel. A kitűzött cél, hogy 2030-ra 150 000 hektáron történjen a kendertermesztés, és a jól tervezett és működő ipar jórészt Magyarországon dolgozza fel a termékeket. A feladat komplexitása további tudás- és tőkekoncentrációt igényel a kenderipar fejlesztése érdekében. A Kárpát-medencében 4+1 fejlesztési zónát terveznek, amelyek összehangolt, határokon átívelő programja elvezethet a nemzeti hagyományokra és erőforrásainkra épülő, innováció központú új magyar gazdasági ágazat felépítéséhez.
Orbán Balázs Székelyföld leírása című könyve szolgálhat számunkra útravalóként, amely így szól: „ …mert a mi kenderünk a continens minden kendere közt legkitűnőbb levén, szintén nemzetgazdászati fontossággal bír.”. Köszönjük Molnár Györgynek és Pásztor Zsoltnak, hogy elfogadták a meghívásunkat, egy igazán gondolatébresztő előadásban volt részünk!
Lehoczki Áron, Somoskövi Ákos
